A Magyar Bormarketing Ügynökség sajtóreggelijén jártunk
“A külföldi piacokon a terjeszkedés a mozgatórugó”
A kormánybiztos felvezetőjében elmondta, hogy rendkívül fontos a nemzetközi marketing és borkereskedelmi ösztönző tevékenység a magyar borok külföldi sikeressége szempontjából, és hogy ezen tevékenységek stratégiai megvalósítására alakult a kis létszámú, éppen ezért gyors és mobilis ügynökség. A külföldi piacokon a terjeszkedés a mozgatórugó, az átfogó piackutatás pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy eldöntsük, mely országokra és milyen kommunikációs stratégiával terjeszkedjünk – tudtuk meg Rókusfalvy Páltól. Az exportpiacokon a magyar fehérborok iránt van nagyobb érdeklődés (2022-ben ez az arány 86% volt), a célpiacok között pedig főként Németországot, az Egyesült Királyságot és Kínát találjuk, de 2024-ben új országok – elsősorban Dél-Korea, Lengyelország és az Egyesült Államok – meghódítása is tervben van. „Ahol ott vagyunk, ott tényleg legyünk jelen, ne csak alkalomszerűen” – hallhattuk a kormánybiztostól, aki a délelőtt során többször is utalt arra, hogy véleménye szerint csak célzott kommunikációval és folyamatos jelenléttel lehet eredményeket elérni.
Az elmúlt évről már az ügynökség vezérigazgatója számolt be. 4 kiemelt külföldi, export fókuszú esemény volt az MBÜ életében, ezek a ProWine Shanghai, az Egyesült Királyságra fókuszáló Sweet Tokaj kampány, a londoni, 6. alkalommal megrendezésre kerülő Furmint February és a március 6-12. között Düsseldorfban megvalósuló ProWein voltak.
Az ún. keleti nyitás és annak fontossága több szempontból is előkerült ezen a tájékoztatón, nem véletlen, hogy a Magyar Bormarketing ügynökség hivatalosan először a ProWine Sanghai-on mutatkozott be – mindjárt három aktivitással. A klasszikus kiállítóstandon túl Tokajra, a Bikavérekre és a vulkanikus-ásványos borokra fókuszáló, tematikus masterclassokon ismerkedhettek a kínai menedzserek a magyar borokkal, miközben az eseményen való megjelenést célzott, helyi influenszereket bevonó marketing kampány támogatta. A megjelenés mögötti koncepció kapcsán Goreczky Gergely elmondta, hogy a kínai piac átalakulóban van, gyorsan változnak az értékesítési csatornák, de nagy igény van a minőségi és prémium borokra, az ügynökség pedig ezeket az igényeket szeretné kiszolgálni.
A borok gasztronómiai célú felhasználhatóságát járta körül az Egyesült Királyságban a Sweet Tokaj kampány, ahol social media megjelenésekkel megtámogatva Michelin-csillagos éttermekkel működött együtt az ügynökség, a Decanter magazin pedig külön mellékletet szentelt a Tokaji borvidéknek. Több borvidék boraira terjedt ki a Londonban már hatodik alkalommal megrendezett, ún. Furmint February programja is: az idei esemény elsősorban értelemszerűen a furmintra fókuszált, másodsorban viszont az olyan fajtákra (hárslevelű, sárgamuskotály), amelyek „a furmint ismertségét még jobban ki tudják nyitni”.
A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy az alig három héttel ezelőtt zárult, düsseldorfi ProWein szintén komoly sikereket hozott az ügynökség, és az itt felvonuló 40 magyar borászat számára: a világ legnagyobb borszakmai kiállításán a megújult, elegánsabb arculat alapján készült dizájnt bemutató standdal, valamint neves Master of Wine-ok vezetésével napi 3-3 célzott mesterkurzussal támogatták a magyar borok exportlehetőségeit. A következő megjelenéseket is a már lezajlott, sikeres rendezvények tapasztalatait magában foglalva tervezi az MBÜ, a kormánybiztos pedig hozzátette: a Master of Wine-ok jelenléte azért bírt nagy jelentőséggel, hogy megfelelő nemzetközi színvonalon képviseljük magunkat, illetve az előző ProWein-okhoz képest itt fontos változás volt, hogy tematizáljuk mostantól minden külföldi és belföldi eseményünket, hiszen a kommunikációban szintén nagyon fontos a fókuszáltság. Az ügynökség ezért is próbálja a megjelenéseit jól azonosítható hívószavak mentén felépíteni:
a kommunikációs stratégia jelenleg négy tematikára – az aszúra, a kékfrankosra, a furmintra és a vulkanikus borokra – épül.
A Master of Wine-ok jelenléte kulcsfontosságú
A kínai jelenlétről, illetve az ázsiai piacokkal kapcsolatos tervekről további részleteket tudhattunk meg Rókusfalvy Páltól, aki elmondta, hogy nem csak komoly kereskedelmi volument lehet itt elérni, de a termékpiramis csúcsán lévő prémium kategóriák iránti igény is óriási, ezen borok eredményei pedig abban is segíthetik a magyar borászokat, hogy a piramis alsóbb szintjein elhelyezkedő termékek is méltóbb helyre kerüljenek nemzetközi szinten, mint ahol most tartanak.
A közeljövő legfontosabb nemzetközi fókuszú eseményéről, az április 21-25. között megrendezésre kerülő Hungarian Wine Summitről már az MBÜ marketingigazgatója mesélt a jelenlévőknek: a négynapos esemény egy átfogó konferencianappal kezdődik majd, a következő három nap során pedig kiválasztott borvidékeken keresztül, célzottan ismerkedhetnek a magyar borokkal a kizárólag szakmai résztvevőkből álló vendégek.
Újságírói kérdésre Pusztai Anita elmondta, tudatos döntés volt az esemény tervezésekor, hogy kizárólag a szakmára, és nem a szélesebb közönségre fókuszáltak, hiszen a Nemzeti Bormarketing Stratégia iránymutatása szerint nem csak külföldön, de hazánkban is fontos, hogy az MBÜ vendégül lássa a borvilág fontos képviselőit, és lehetőséget teremtsen a magyar borok számára a nemzetközi palettán – így ez az esemény is elsősorban exportcélokat szolgál majd. A legelismertebb nemzetközi – és ez esetben ráadásul Magyarországhoz több évtizede kötődő – boros szakemberek ismét fontos szerepet kapnak majd az eseményen: három Master of Wine-t (a korábbi Winelovers Wine Awards-okon többször is zsűriző Caroline Gilby-t és Elizabeth Gabay-t, valamint a Tokajból diplomázó Wojciech Bońkowski-t) , illetve John Szabo Master Sommeliert kérte fel az ügynökség arra, hogy legyenek a Hungarian Wine Summit nagykövetei.
Azt támogatják, aki piacképes
Természetesen hiába részletes és alapos egy-egy tájékoztató, az újságíróknak biztosan vannak további kérdései – az esemény utolsó része éppen ezért ezeknek a kérdéseknek megválaszolásáról szólt. Előkerültek így az aktuális, alkoholmentesített vagy alkoholcsökkenett bortrendek, illetve a fiatalok visszahódítására irányuló ötletek és gondolatok, de az ügynökség stratégiájára legjobban talán éppen az a kérdés világított rá, amely azt firtatta, milyen kritériumrendszer alapján kerülnek kiválasztásra azok a borászatok, amelyekkel az MBÜ együtt dolgozik. Az újságírói felvetésre Rókusfalvy Pál válaszolt, aki elmondta, azt a borászatot támogatják, aki piacképes, hiszen az fog tudni érvényesülni, aki mennyiségben és minőségben is kiszámíthatóan működik, és akinek a borászata mögött értelmezhető üzleti modell áll. Ahogy ő fogalmazott: „alulról kell felépíteni a rendszereket, felülről csak segíteni tudjuk ezeket.”
A kormánybiztos összefoglalásul azt is elmondta, hogy elsősorban együttműködésekben gondolkodnak, így folyamatos a párbeszéd a borszakmai szervezetekkel, a 3 legnagyobb kutatóintézettel, a borturizmus népszerűsítése érdekében pedig a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, hiszen ezek az együttműködések mind-mind azt a célt támogatják, amellyel megbízatását is elvállalta: hogyan lehet a magyar bor értékét növelni – nem csak hazánkban, hanem a nemzetközi palettán is.
Már a megalakulása első napjától, vagyis 2023. januárjától óriási figyelem és érdeklődés övezi a Magyar Bormarketing Ügynökség (MBÜ) tevékenységét: a teljes borszakma kíváncsian várta a nemzeti bormarketing stratégia megszületését, illetve azt, hogy a gyakorlatban ez mit is fog jelenteni a borászatok életében. Bár számos konferencián és más borszakmai eseményen nyertünk már kisebb-nagyobb bepillantást az ügynökségi munka egyes lépéseibe, ezen a héten került sor először átfogó sajtóeseményre, ahol Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, Goreczky Gergely, a Magyar Bormarketing Ügynökség vezérigazgatója, és Pusztai Anita, marketingigazgató együttesen számolt be az MBÜ eddigi legfontosabb projektjeinek részletei mellett az elmúlt év exporttevékenységéről, illetve 2024 első félévének kiemelt nemzetközi projektjeiről.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
