A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közzétette a borászati melléktermékek szállítása kapcsán a költségtérítési lehetőségeket.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közzétette a borászati melléktermékek szállítása kapcsán a költségtérítési lehetőségeket.
Az elmúlt napok kisebb-nagyobb csapadéka elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy peronoszpóra és lisztharmat fertőzés is meginduljon a Tokaji borvidéken.
A mádi Királyé után a tokaji Hétszőlő talaját, annak a mustban is megjelenő jó tulajdonságait kutatta a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet.
2014-ben a rothadással is meg kellett küzdeni. Így azonban legalább megvizsgálhattuk, hogy az egyes furmint és hárslevelű klónok mennyire fogékonyak rá.
A hegy-, illetve dombvidéki termőhelyeken a szőlészek örök ellensége az erózió. Vajon segít, vagy inkább árt a szőlősorok közé telepített növénytakaró?
A bor szempontjából a szőlő minősége a legfontosabb, a szőlő szempontjából pedig a nyár az év egyik legnagyobb hatással bíró időszaka: ilyenkor születik meg és fejlődik a bogyó, hogy azután ősszel beérjen, és sor kerülhessen a szüretre. Ezért úgy gondoltuk, épp itt az ideje, hogy jobban megismerjük, hogyan zajlanak ezek a folyamatok. Mindezt egy kvíz …
Kitört a nyár, érezzük ezt mi is az utcán, otthon és az irodában. A szőlő is érzi, és fejlődik, a napfényben sütkérezve formálódik, alakul a bogyó. Mindezek a változások nem csak kívül mennek végbe, de jelentős mértékben alakul át az is, ami a héj alatt van.
A Somlói Apátsági Pincéről Balogh Zoltánnal készített interjúsorozatunk harmadik, egyben befejező részéhez érkeztünk. Miután a korábbiakban sokat beszéltünk a borvidék adottságairól és a borászat által művelt szőlőfajtákról, ma a szőlőben és a pincében zajló munkák, az ezeket meghatározó szemlélet kerül sorra.
A meghatározó kamptali pincészet, a Weingut Bründlmayer kapcsán cikkünk előző részéből már megtudhattuk, miért van nagy jelentősége e borászatnak a modernkori osztrák bortörténet és a zöld veltelini szempontjából. Ma a beszélgetést azzal folytatjuk Thomas Klingerrel, hogy megtudjuk, milyen elvek szerint folyik a munka a szőlőben és a pincében.
A Bourdaire-Gallois champagne-ház fejével, David Bourdaire-rel készített interjúnk első részében a pincészet hatvanéves történetéről volt szó, többek között arról, miért döntöttek úgy, hogy kilépnek a szövetkezeti rendszerből. Beszélgetésünket azzal fejeztük be, hogy a pincészet ültetvényeinek talajösszetételéről és az alkalmazott szőlőfajtákról beszélgettünk. Ma az utóbbi témát bontjuk tovább.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közzétette a borászati melléktermékek szállítása kapcsán a költségtérítési lehetőségeket.
Az elmúlt napok kisebb-nagyobb csapadéka elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy peronoszpóra és lisztharmat fertőzés is meginduljon a Tokaji borvidéken.
A mádi Királyé után a tokaji Hétszőlő talaját, annak a mustban is megjelenő jó tulajdonságait kutatta a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet.
2014-ben a rothadással is meg kellett küzdeni. Így azonban legalább megvizsgálhattuk, hogy az egyes furmint és hárslevelű klónok mennyire fogékonyak rá.
A hegy-, illetve dombvidéki termőhelyeken a szőlészek örök ellensége az erózió. Vajon segít, vagy inkább árt a szőlősorok közé telepített növénytakaró?
A bor szempontjából a szőlő minősége a legfontosabb, a szőlő szempontjából pedig a nyár az év egyik legnagyobb hatással bíró időszaka: ilyenkor születik meg és fejlődik a bogyó, hogy azután ősszel beérjen, és sor kerülhessen a szüretre. Ezért úgy gondoltuk, épp itt az ideje, hogy jobban megismerjük, hogyan zajlanak ezek a folyamatok. Mindezt egy kvíz …
Kitört a nyár, érezzük ezt mi is az utcán, otthon és az irodában. A szőlő is érzi, és fejlődik, a napfényben sütkérezve formálódik, alakul a bogyó. Mindezek a változások nem csak kívül mennek végbe, de jelentős mértékben alakul át az is, ami a héj alatt van.
A Somlói Apátsági Pincéről Balogh Zoltánnal készített interjúsorozatunk harmadik, egyben befejező részéhez érkeztünk. Miután a korábbiakban sokat beszéltünk a borvidék adottságairól és a borászat által művelt szőlőfajtákról, ma a szőlőben és a pincében zajló munkák, az ezeket meghatározó szemlélet kerül sorra.
A meghatározó kamptali pincészet, a Weingut Bründlmayer kapcsán cikkünk előző részéből már megtudhattuk, miért van nagy jelentősége e borászatnak a modernkori osztrák bortörténet és a zöld veltelini szempontjából. Ma a beszélgetést azzal folytatjuk Thomas Klingerrel, hogy megtudjuk, milyen elvek szerint folyik a munka a szőlőben és a pincében.
A Bourdaire-Gallois champagne-ház fejével, David Bourdaire-rel készített interjúnk első részében a pincészet hatvanéves történetéről volt szó, többek között arról, miért döntöttek úgy, hogy kilépnek a szövetkezeti rendszerből. Beszélgetésünket azzal fejeztük be, hogy a pincészet ültetvényeinek talajösszetételéről és az alkalmazott szőlőfajtákról beszélgettünk. Ma az utóbbi témát bontjuk tovább.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
