Mi a magyar bor? Magyarországon termelt szőlőből készült bor (Made in Hungary). Ám ennél azért többről van szó, ha a nagyvilágból tekintünk a magyar borokra. A termőföld és az éghajlat – egy Badacsony, Somló vagy éppen Eger – utánozhatatlan és egyedi. Ugyanakkor a szőlőfajta – tágabban a klónok, szelekciók – az határozzák meg, mi kerül …
Idén is, mint minden páros évjáratban megrendezésre került Bécsben a Vievinum, az osztrák bormustra, a gasztronómia képviselőinek csúcstalálkozója, a kereskedelmi kapcsolatteremtés és ápolás melegágya. Hofburg ebben a három napban a borértők, borkedvelők Mekkájává válik.
Ahogy elhagyjuk Szekszárd központját és a külvárosi részeket, egy olyan útra térünk, amelyet két oldalról kisebb-nagyobb domboldalak szegélyeznek, rajtuk házak, kertek, szőlők. Miután áthajtunk a hídon, egy parkkal, növényekkel körülvett tó, a Lepkés mellett megyünk el. Még pár méter és megérkezünk oda, ahonnan már nincs tovább.
Villány nem egy nagyváros, utcáin haladva könnyen észrevehető egy tábla, amely „Tamás bátya pincéje” felé irányítja az utazót. Bár ez, a szinte rokoni megszólítás nem megszokott egy pincészet elnevezéseként, a kifejezetten barátságos borásztársadalmat ismerve, nem is tulajdonítunk különösebb jelentősséget a szófordulatnak. Pedig már itt sejtenünk kellett volna, hogy egy közel sem sablonos találkozás vár ránk.
Fajtánk-e a magyar fajta? Ezt a kérdést állította középpontba az Etyek Pincefesztivált megelőző konferencia. Az előadók egyebek között azt vizsgálták, mennyiben tekinthetők hungarikumnak a hagyományos magyar szőlőfajták, illetve a belőlük készült borok. Mint kiderült, a hungarikum fogalmának meghatározása sem könnyű, és az is kérdéses, mint gondol a nemzetközi piac a magyar fajtákról.
2009. február 5-én hatodszorra választották meg a Nyugat-Magyarországi Egyetem borát egy borvidéki verseny keretében. A Bormarketing Műhely Kht. által szervezett eseményre Sopronban, az egyetem Erzsébet-kerti új oktatási épületében került sor. Az eddig megszokott kékfrankos mellett idén fehér kategóriában is odaítélték a díjat.
Kékfrankos újboraikat bocsátották bírálatra és kóstolóra a szekszárdi gazdák csütörtök este a tolnai megyeszékhelyen a Dicenty Dezső Kertbarát Kör hagyományos Vince napi rendezvényén. Mint a szakemberek elmondták: kiemelkedő évjárat van készülőben.
A soproni borásszal tegnap megkezdett interjút ma a vadászkalandokkal folytatjuk. A Fertő tó partján zajló őszi és téli vadászatok mellett szó lesz egy kis kanadai és afrikai kitérőről is. Tulajdonképpen nem is beszélgetés következik most, sokkal inkább olyan hangulatok sora, amelyet különböző erdőkben, különböző évszakokban tapasztalt meg Szepi.
Töltl Józsefet a borász kollégák, a vadász- és vitorlástársak is Szepinek hívják. Már ebből a felsorolásból is sejthető, hogy nem egy magának való emberrel van dolgunk. Az újabb és újabb történetekből valószínűleg soha ki nem fogyó borásszal az interjú első részében történelemről, a fehér burgundiról, a kékfrankosról és a vitorlázásról beszélgettünk.
Horváth József, alias Ráspi családjával Fertőrákoson él. Először szakácsként, majd pár éve borászként is ismerté vált a neve. Amikor egy, még nyárias délelőttön felkerestük, a pince mellett étterme konyhájába is bekukucskáltunk. A hangulatos beszélgetésünket így az aktuális időjáráshoz igazítva egy zöldség carpaccio, egy hideg uborkaleves és egy lazaccal valamint parajjal töltött kecsege kísérte.
Mi a magyar bor? Magyarországon termelt szőlőből készült bor (Made in Hungary). Ám ennél azért többről van szó, ha a nagyvilágból tekintünk a magyar borokra. A termőföld és az éghajlat – egy Badacsony, Somló vagy éppen Eger – utánozhatatlan és egyedi. Ugyanakkor a szőlőfajta – tágabban a klónok, szelekciók – az határozzák meg, mi kerül …
Idén is, mint minden páros évjáratban megrendezésre került Bécsben a Vievinum, az osztrák bormustra, a gasztronómia képviselőinek csúcstalálkozója, a kereskedelmi kapcsolatteremtés és ápolás melegágya. Hofburg ebben a három napban a borértők, borkedvelők Mekkájává válik.
Ahogy elhagyjuk Szekszárd központját és a külvárosi részeket, egy olyan útra térünk, amelyet két oldalról kisebb-nagyobb domboldalak szegélyeznek, rajtuk házak, kertek, szőlők. Miután áthajtunk a hídon, egy parkkal, növényekkel körülvett tó, a Lepkés mellett megyünk el. Még pár méter és megérkezünk oda, ahonnan már nincs tovább.
Villány nem egy nagyváros, utcáin haladva könnyen észrevehető egy tábla, amely „Tamás bátya pincéje” felé irányítja az utazót. Bár ez, a szinte rokoni megszólítás nem megszokott egy pincészet elnevezéseként, a kifejezetten barátságos borásztársadalmat ismerve, nem is tulajdonítunk különösebb jelentősséget a szófordulatnak. Pedig már itt sejtenünk kellett volna, hogy egy közel sem sablonos találkozás vár ránk.
Fajtánk-e a magyar fajta? Ezt a kérdést állította középpontba az Etyek Pincefesztivált megelőző konferencia. Az előadók egyebek között azt vizsgálták, mennyiben tekinthetők hungarikumnak a hagyományos magyar szőlőfajták, illetve a belőlük készült borok. Mint kiderült, a hungarikum fogalmának meghatározása sem könnyű, és az is kérdéses, mint gondol a nemzetközi piac a magyar fajtákról.
2009. február 5-én hatodszorra választották meg a Nyugat-Magyarországi Egyetem borát egy borvidéki verseny keretében. A Bormarketing Műhely Kht. által szervezett eseményre Sopronban, az egyetem Erzsébet-kerti új oktatási épületében került sor. Az eddig megszokott kékfrankos mellett idén fehér kategóriában is odaítélték a díjat.
Kékfrankos újboraikat bocsátották bírálatra és kóstolóra a szekszárdi gazdák csütörtök este a tolnai megyeszékhelyen a Dicenty Dezső Kertbarát Kör hagyományos Vince napi rendezvényén. Mint a szakemberek elmondták: kiemelkedő évjárat van készülőben.
A soproni borásszal tegnap megkezdett interjút ma a vadászkalandokkal folytatjuk. A Fertő tó partján zajló őszi és téli vadászatok mellett szó lesz egy kis kanadai és afrikai kitérőről is. Tulajdonképpen nem is beszélgetés következik most, sokkal inkább olyan hangulatok sora, amelyet különböző erdőkben, különböző évszakokban tapasztalt meg Szepi.
Töltl Józsefet a borász kollégák, a vadász- és vitorlástársak is Szepinek hívják. Már ebből a felsorolásból is sejthető, hogy nem egy magának való emberrel van dolgunk. Az újabb és újabb történetekből valószínűleg soha ki nem fogyó borásszal az interjú első részében történelemről, a fehér burgundiról, a kékfrankosról és a vitorlázásról beszélgettünk.
Horváth József, alias Ráspi családjával Fertőrákoson él. Először szakácsként, majd pár éve borászként is ismerté vált a neve. Amikor egy, még nyárias délelőttön felkerestük, a pince mellett étterme konyhájába is bekukucskáltunk. A hangulatos beszélgetésünket így az aktuális időjáráshoz igazítva egy zöldség carpaccio, egy hideg uborkaleves és egy lazaccal valamint parajjal töltött kecsege kísérte.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
