Nem csak a szekszárdi és a tolnai borvidéken, de az egész országban kevesebb borszőlő lesz az idén. Ennek oka, egyrészt a jeges, viharos időjárásban keresendő, másrészt nagy a lisztharmatfertőzés.
Nem csak a szekszárdi és a tolnai borvidéken, de az egész országban kevesebb borszőlő lesz az idén. Ennek oka, egyrészt a jeges, viharos időjárásban keresendő, másrészt nagy a lisztharmatfertőzés.
Hétfőn jégeső esett a Pannonhalmi borvidéken – számolt be az MTV Híradó. A kár 300 ha-t érint, vagyis rendkívüli. Sokhelyütt még a levelek sem maradtak meg a tőkéken, ezeken a jövő évi termés is kétséges.
A Dél-Dunántúlon tizennyolc éve működik egy jégeső-elhárító rendszer. Huszár István, a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója elmondta: földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár.
Hatalmas jégeső és felhőszakadás pusztított július 7-én Szekszárdon. A szőlőtermés harminc százalékát elverte a jég a szekszárdi borvidék egy-egy völgyében.
Az idei év a szőlővédelemben egyelőre nem szolgált nagy kihívásokkal. A szőlő a száraz, meleg (sőt esetenként kifejezetten forró) időben a szokásosnál lényegesen gyorsabban fejlődött, ugyanakkor a gombakórokozók heves támadása elmaradt. Helyenként ugyan erős a lisztharmat-fertőzöttség, de ez nem általános probléma.
Az egri borvidéken megégtek, megperzselődtek a fürtök, sok szakember életében először látta, milyen a hőgutát szenvedett szőlő. A nagy hőség, a szárazság felborította a szőlő vízháztartását, a meleg megzavarta a bogyók normális érését, a termés a becsültnél jóval kevesebb lesz, a minőségről pedig jobb nem beszélni. Simon József, a hegyközség elnöke nem bizakodik: úgy véli …
Július Szent Jakab, vagy más néven Oroszlán Hava. Ez a hónap az, amelyben a szőlő édesedni kezd, amikor lassan megkóstolhatjuk munkánk gyümölcsét, egy-egy fej korán érő szőlőfajtát. Ugyanakkor ez az a hónap, amely a legtöbb veszéllyel fenyeget, viharokkal, széllel, és különféle kártevőkkel, betegségekkel. Lássuk, mi az, amelyre hosszú idők tapasztalatai alapján érdemes figyelni ebben a …
Rengeteg babona, régi megfigyelés kötődik az évnek ehhez a szakához, amelyek elsősorban időjárásra, termés-előrejelzésre vonatkoznak. Számos naphoz kötődik olyan megfigyelés, amely segíti a gazdák eligazodását a teendők helyes elvégzésében. Jól bevált szokások alapján megtudhatjuk azt is, mikor milyen feladatok elvégzése szükséges ahhoz, hogy a szőlő a lehető legjobb minőségűvé fejlődjön.
Nem csak a szekszárdi és a tolnai borvidéken, de az egész országban kevesebb borszőlő lesz az idén. Ennek oka, egyrészt a jeges, viharos időjárásban keresendő, másrészt nagy a lisztharmatfertőzés.
Hétfőn jégeső esett a Pannonhalmi borvidéken – számolt be az MTV Híradó. A kár 300 ha-t érint, vagyis rendkívüli. Sokhelyütt még a levelek sem maradtak meg a tőkéken, ezeken a jövő évi termés is kétséges.
A Dél-Dunántúlon tizennyolc éve működik egy jégeső-elhárító rendszer. Huszár István, a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója elmondta: földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár.
Hatalmas jégeső és felhőszakadás pusztított július 7-én Szekszárdon. A szőlőtermés harminc százalékát elverte a jég a szekszárdi borvidék egy-egy völgyében.
Az idei év a szőlővédelemben egyelőre nem szolgált nagy kihívásokkal. A szőlő a száraz, meleg (sőt esetenként kifejezetten forró) időben a szokásosnál lényegesen gyorsabban fejlődött, ugyanakkor a gombakórokozók heves támadása elmaradt. Helyenként ugyan erős a lisztharmat-fertőzöttség, de ez nem általános probléma.
Az egri borvidéken megégtek, megperzselődtek a fürtök, sok szakember életében először látta, milyen a hőgutát szenvedett szőlő. A nagy hőség, a szárazság felborította a szőlő vízháztartását, a meleg megzavarta a bogyók normális érését, a termés a becsültnél jóval kevesebb lesz, a minőségről pedig jobb nem beszélni. Simon József, a hegyközség elnöke nem bizakodik: úgy véli …
Július Szent Jakab, vagy más néven Oroszlán Hava. Ez a hónap az, amelyben a szőlő édesedni kezd, amikor lassan megkóstolhatjuk munkánk gyümölcsét, egy-egy fej korán érő szőlőfajtát. Ugyanakkor ez az a hónap, amely a legtöbb veszéllyel fenyeget, viharokkal, széllel, és különféle kártevőkkel, betegségekkel. Lássuk, mi az, amelyre hosszú idők tapasztalatai alapján érdemes figyelni ebben a …
Rengeteg babona, régi megfigyelés kötődik az évnek ehhez a szakához, amelyek elsősorban időjárásra, termés-előrejelzésre vonatkoznak. Számos naphoz kötődik olyan megfigyelés, amely segíti a gazdák eligazodását a teendők helyes elvégzésében. Jól bevált szokások alapján megtudhatjuk azt is, mikor milyen feladatok elvégzése szükséges ahhoz, hogy a szőlő a lehető legjobb minőségűvé fejlődjön.