A wachaui borásszal, Johann Donabaummal készített interjúnk első részében megismerkedtünk a pince történetében sorsfordítónak számító utóbbi évtized főbb eseményeivel, majd alaposabban szemügyre vettük a birtoknak otthont adó Spitzer Graben alrégiót. Ma a zöld velteliniről mint a birtok szempontjából legfontosabbnak tekintett szőlőfajtáról kérdezzük tovább Johannt.
A Heumann Pincészetet egy svájci házaspár, Evelyne és Erhard Heumann vezeti. Boraik hazánkban még nem általánosan ismertek, hiszen többségük határainkon túl talál gazdára. Talán pont ezért tesznek szert egyre nagyobb jelentőségre a magyar borok, és ezen belül Villány nemzetközi megismertetése terén. A déli borvidéket kedvelő Andreas Larsson által jegyzett Tasted Journaltól 92 pontot kapott 2009-es …
A fiatal villányi borásszal, Kiss Gáborral készített interjúnk első részében olyan átfogó kérdésekről beszélgettünk, hogy mely szőlőfajták jelenthetik a kiugrást nemzetközi értelemben is Villány számára. E kérdéskör kapcsán a világfajták mellett sorra vettük a Kárpát-medencei opciókat is. Ma a pince portfóliójának komoly tételeivel foglalkozunk, többek között a Code-dal és az Enigmával.
A Sauska Villány birtokigazgatójával – aki egyébként a Sauska Tokajt is vezeti – interjúnk első részében arról beszélgettünk, hogyan formálódott a pincészet szőlészeti hozzáállása a még nem egészen tíz évvel ezelőtti indulás óta. Ma pedig a hordós érlelésről, a házasítás elveiről és a rozékról szólunk részletesebben.
Ha egy borospincére gondolunk, valószínűleg elsőként az abban felsorakozó hordók jutnak eszünkbe mint a borkészítés alapvető eszközei. Bár a történelem folyamán akadtak kihívói a tölgyfa hordónak, a prémium borok esetében a mai napig meghatározónak számít. Persze mára sok különböző iskola képviselteti magát, elég csak az új kishordók és a régi ászokhordók közötti távolságra gondolni. Itt …
Ahogy csökken odakint a hőmérséklet, ahogy egyre korábban kezd sötétedni, és ahogy közelednek az ünnepek, valószínűleg szívesebben emelünk le a polcról testesebb fehér- és vörösborokat. És bár a nemzetközi borvilágban – például Németország kapcsán – ismertek tartályban érlelt komoly száraz borok, és itthon is akadnak már pincészetek, amelyek így gondolkoznak, a legtöbb teltebb bor esetében …
Olaszország egyik legnagyobb presztízzsel bíró borvidékén a Cavallotto Pincészet jelentőségét részben az adja, hogy több újdonság kapcsán is elsők voltak vagy az elsők között szerepeltek a borvidéken. Innovatív hozzáállásukat a mai napig nem nélkülözik, ez kiderül most az erjesztés és a szőlőben való kíméletes munka kapcsán. Mindezek ellenére a borászat Barolóban mégis a hagyományos iskolához …
A Somlói Apátsági Pincéről Balogh Zoltánnal készített interjúsorozatunk harmadik, egyben befejező részéhez érkeztünk. Miután a korábbiakban sokat beszéltünk a borvidék adottságairól és a borászat által művelt szőlőfajtákról, ma a szőlőben és a pincében zajló munkák, az ezeket meghatározó szemlélet kerül sorra.
Györgykovács Imrével, a Somlói borvidék régóta egyik legmeghatározóbbnak számító borászával készített interjúnk első részében a pincészet filozófiáját ismerhettük meg. Ezt követően rátértünk arra az útra, amely a bor megszületését kíséri nyomon a tavaszi metszéstől a permetezésen és a szüreten át az erjesztésig és az érlelésig.
A Györgykovács név nemcsak Somló-mértékű fogalom, az egész hazai borkultúrában a tisztaság és az egyensúly egyik legmegbízhatóbb forrása. Somlói interjúsorozatunkat Györgykovács Imrével folytatjuk, aki kisbirtokán furmint, hárslevelű, olaszrizling és tramini fajtákat művel felesége, Gyöngyi segítségével.
A wachaui borásszal, Johann Donabaummal készített interjúnk első részében megismerkedtünk a pince történetében sorsfordítónak számító utóbbi évtized főbb eseményeivel, majd alaposabban szemügyre vettük a birtoknak otthont adó Spitzer Graben alrégiót. Ma a zöld velteliniről mint a birtok szempontjából legfontosabbnak tekintett szőlőfajtáról kérdezzük tovább Johannt.
A Heumann Pincészetet egy svájci házaspár, Evelyne és Erhard Heumann vezeti. Boraik hazánkban még nem általánosan ismertek, hiszen többségük határainkon túl talál gazdára. Talán pont ezért tesznek szert egyre nagyobb jelentőségre a magyar borok, és ezen belül Villány nemzetközi megismertetése terén. A déli borvidéket kedvelő Andreas Larsson által jegyzett Tasted Journaltól 92 pontot kapott 2009-es …
A fiatal villányi borásszal, Kiss Gáborral készített interjúnk első részében olyan átfogó kérdésekről beszélgettünk, hogy mely szőlőfajták jelenthetik a kiugrást nemzetközi értelemben is Villány számára. E kérdéskör kapcsán a világfajták mellett sorra vettük a Kárpát-medencei opciókat is. Ma a pince portfóliójának komoly tételeivel foglalkozunk, többek között a Code-dal és az Enigmával.
A Sauska Villány birtokigazgatójával – aki egyébként a Sauska Tokajt is vezeti – interjúnk első részében arról beszélgettünk, hogyan formálódott a pincészet szőlészeti hozzáállása a még nem egészen tíz évvel ezelőtti indulás óta. Ma pedig a hordós érlelésről, a házasítás elveiről és a rozékról szólunk részletesebben.
Ha egy borospincére gondolunk, valószínűleg elsőként az abban felsorakozó hordók jutnak eszünkbe mint a borkészítés alapvető eszközei. Bár a történelem folyamán akadtak kihívói a tölgyfa hordónak, a prémium borok esetében a mai napig meghatározónak számít. Persze mára sok különböző iskola képviselteti magát, elég csak az új kishordók és a régi ászokhordók közötti távolságra gondolni. Itt …
Ahogy csökken odakint a hőmérséklet, ahogy egyre korábban kezd sötétedni, és ahogy közelednek az ünnepek, valószínűleg szívesebben emelünk le a polcról testesebb fehér- és vörösborokat. És bár a nemzetközi borvilágban – például Németország kapcsán – ismertek tartályban érlelt komoly száraz borok, és itthon is akadnak már pincészetek, amelyek így gondolkoznak, a legtöbb teltebb bor esetében …
Olaszország egyik legnagyobb presztízzsel bíró borvidékén a Cavallotto Pincészet jelentőségét részben az adja, hogy több újdonság kapcsán is elsők voltak vagy az elsők között szerepeltek a borvidéken. Innovatív hozzáállásukat a mai napig nem nélkülözik, ez kiderül most az erjesztés és a szőlőben való kíméletes munka kapcsán. Mindezek ellenére a borászat Barolóban mégis a hagyományos iskolához …
A Somlói Apátsági Pincéről Balogh Zoltánnal készített interjúsorozatunk harmadik, egyben befejező részéhez érkeztünk. Miután a korábbiakban sokat beszéltünk a borvidék adottságairól és a borászat által művelt szőlőfajtákról, ma a szőlőben és a pincében zajló munkák, az ezeket meghatározó szemlélet kerül sorra.
Györgykovács Imrével, a Somlói borvidék régóta egyik legmeghatározóbbnak számító borászával készített interjúnk első részében a pincészet filozófiáját ismerhettük meg. Ezt követően rátértünk arra az útra, amely a bor megszületését kíséri nyomon a tavaszi metszéstől a permetezésen és a szüreten át az erjesztésig és az érlelésig.
A Györgykovács név nemcsak Somló-mértékű fogalom, az egész hazai borkultúrában a tisztaság és az egyensúly egyik legmegbízhatóbb forrása. Somlói interjúsorozatunkat Györgykovács Imrével folytatjuk, aki kisbirtokán furmint, hárslevelű, olaszrizling és tramini fajtákat művel felesége, Gyöngyi segítségével.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
