Háttér – Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az új hegyközségi törvény technikai jellegű pontosítását a Parlament tavasszal tárgyalta meg és fogadta el.
Magyary program – A hegybírók feladata lett augusztus 1-jétől a borszőlő ültetvények telepítésének, fajtaváltásának és kivágásának engedélyezése, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásának kezelése. A szőlészeti-borászati szakmai szervezetek egyhangúlag támogatták a módosítást, mivel így az engedélyek kiadása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.
Törvénymódosítás – A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek – egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.
Közigazgatás – Összesen 103 hegybíró vette át megbízólevelét és munkaszerződését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától hétfőn Gárdonyban, a XX. országos hegybírói tanfolyamon. Egy új korszak kezdődik így a hegyközségek életében, mivel mostantól a hegybírók tisztán közigazgatási feladatokat fognak ellátni.
Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az I. Borjog és Bormarketing Konferencián elhangzott, hogy az új hegyközségi szabályozás sok tekintetben visszanyúlik a XIX. századi hegyközségek működési szabályaihoz.
Interjú – Április 12-én a Corinthia Hotelben gyűltek össze a hazai borszakma szereplői az I. Borjog és Bormarketing Konferencia alkalmával, hogy tájékozódjanak az ágazaton belüli fontosabb változásokról. A hegyközségi rendszerben történt átalakulások és Tokaj szerepe Magyarország külföldi megítélése vonatkozásában kiemelt előadástémáknak mutatkoztak. A rendezvény egyik főszervezőjével, a borjogász Dr. Prónay Bencével beszélgettünk.
Előterjesztés – Módosítani kívánják fideszes képviselők a hegyközségekről szóló törvényt. A javaslat indoklása szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály néhány ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést nehezíti.
§ – Új hegyközségi törvényre tett javaslatot Tiffán Zsolt (Fidesz), a parlament mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke. A javaslat indoklása szerint a szervezetek tevékenységében és a borpiacon, a jogi és a piaci környezetben történt változások teszik szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását, új hegyközségi törvény megalkotását.
Szervezetek – A magyar szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése jelenleg két szinten történik – a harmadik alakulóban van. A hegyközségek, az érdekképviseletek és a formálódó szakmaközi szervezet feladatait, hatáskörét Sztanev Bertalan szakíró igyekszik megvilágítani.
Jövőre több forrás jut a szőlőültetvények szerkezetátalakítására a szőlő- és borágazat úgynevezett nemzeti borítékjából – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára egy Szekszárdon rendezett tanácskozáson. Hozátette: a szőlőültetvények további csökkenése tönkreteheti a hazai borágazatot.
Háttér – Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az új hegyközségi törvény technikai jellegű pontosítását a Parlament tavasszal tárgyalta meg és fogadta el.
Magyary program – A hegybírók feladata lett augusztus 1-jétől a borszőlő ültetvények telepítésének, fajtaváltásának és kivágásának engedélyezése, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásának kezelése. A szőlészeti-borászati szakmai szervezetek egyhangúlag támogatták a módosítást, mivel így az engedélyek kiadása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.
Törvénymódosítás – A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek – egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.
Közigazgatás – Összesen 103 hegybíró vette át megbízólevelét és munkaszerződését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától hétfőn Gárdonyban, a XX. országos hegybírói tanfolyamon. Egy új korszak kezdődik így a hegyközségek életében, mivel mostantól a hegybírók tisztán közigazgatási feladatokat fognak ellátni.
Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az I. Borjog és Bormarketing Konferencián elhangzott, hogy az új hegyközségi szabályozás sok tekintetben visszanyúlik a XIX. századi hegyközségek működési szabályaihoz.
Interjú – Április 12-én a Corinthia Hotelben gyűltek össze a hazai borszakma szereplői az I. Borjog és Bormarketing Konferencia alkalmával, hogy tájékozódjanak az ágazaton belüli fontosabb változásokról. A hegyközségi rendszerben történt átalakulások és Tokaj szerepe Magyarország külföldi megítélése vonatkozásában kiemelt előadástémáknak mutatkoztak. A rendezvény egyik főszervezőjével, a borjogász Dr. Prónay Bencével beszélgettünk.
Előterjesztés – Módosítani kívánják fideszes képviselők a hegyközségekről szóló törvényt. A javaslat indoklása szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály néhány ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést nehezíti.
§ – Új hegyközségi törvényre tett javaslatot Tiffán Zsolt (Fidesz), a parlament mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke. A javaslat indoklása szerint a szervezetek tevékenységében és a borpiacon, a jogi és a piaci környezetben történt változások teszik szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását, új hegyközségi törvény megalkotását.
Szervezetek – A magyar szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése jelenleg két szinten történik – a harmadik alakulóban van. A hegyközségek, az érdekképviseletek és a formálódó szakmaközi szervezet feladatait, hatáskörét Sztanev Bertalan szakíró igyekszik megvilágítani.
Jövőre több forrás jut a szőlőültetvények szerkezetátalakítására a szőlő- és borágazat úgynevezett nemzeti borítékjából – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára egy Szekszárdon rendezett tanácskozáson. Hozátette: a szőlőültetvények további csökkenése tönkreteheti a hazai borágazatot.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
