A hegyközségi rendszer olyan lehetőségeket kapott néhány évvel ezelőtt, amellyel élni kellene és nem visszaélni, vagy éppen egyéni érdekeknek alárendelni - írja Kiss Eliza a Vinoporton. A Földművelésügyi Minisztérium korabbi borágazati miniszteri biztosa szerint a fiatal generáció nem érti és nem is foglalkozik a hegyközségekkel, rosszabb esetben hangosan felnevet a hegyközség szót hallva. Pedig …
A hegyközségi szervezetek országos szintjét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa képviseli. A nemzeti tanács a többi hegyközségi szervezethez hasonlóan önálló köztestületként működik. A nemzeti tanács feladatait tekintve eltér a többi hegyközségi szervezettől.
A hegyközségek önálló köztestületként működnek. A hegyközségek működésüket tekintve három csoportba sorolhatók. A hegyközségi rendszer alapját a hegyközségek adják, ebből van a legtöbb.
A hegyközségi szervezetekben számos, a tagokra nézve kötelező döntés születik, amelyeket a tagok adott esetben jogszabályba ütközőnek értékelhetnek. A hegyközségi szervezetek köztestületként működnek.
Az idei évjárat sok nehézséget tartogatott több magyarországi borászat számára is. A lehulló csapadék mennyisége és a napfény hiánya megviselte a szőlőültetvények termését. Ennek következtében a nagy borok elkészítésére nem vagy csak minimálisan volt lehetőség.
A hegyközségekről szóló korábbi cikkeinkben bemutattuk a hegyközségi szervezetekre vonatkozó legfontosabb szabályokat, a tagok jogait és kötelezettségeit (itt és itt). Ezúttal a hegyközségek által hozott szabályok kerülnek sorra.
A hozzánk hasonló méretű bortermelő országokhoz képest termeléskultúrában, hatékonyságban és nemzetközi elismertségben lemaradásban van a hazai szőlő-bor ágazat, nagyjából tíz év alatt lehetne versenyképessé tenni – mondta Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
A hegyközségek működését a gyakorlatban három fontos tényező határozza meg. Az egyik a hegyközségek törvény által biztosított eszközei, a másik a tagság aktivitása, a harmadik a tisztségviselők helyzete, jogosítványai.
A szőlő bor ágazat szabályozását bemutató cikksorozatunkat a hegyközségi rendszer áttekintő bemutatásával folytattuk. Bemutattuk a hegyközségek történeti gyökereit, újkori fejlődését, szervezeti kereteit. A hegyközségek a tagság szempontjából két fontos feladatot végeznek. Egyrészt ellátják tagjaik érdekvédelmét, másrészt a hegybírón keresztül a tagság számára hatósági ügyeket intéznek.
A szőlő-bor ágazattal kapcsolatos szabályozásról szóló cikkeinkben többször is említettük a hegyközségek szerepét, a hegybírók által végzett feladatokat. Szükséges ezért tematikusan is bemutatni a hegyközségek szerepét, feladatait.
A hegyközségi rendszer olyan lehetőségeket kapott néhány évvel ezelőtt, amellyel élni kellene és nem visszaélni, vagy éppen egyéni érdekeknek alárendelni - írja Kiss Eliza a Vinoporton. A Földművelésügyi Minisztérium korabbi borágazati miniszteri biztosa szerint a fiatal generáció nem érti és nem is foglalkozik a hegyközségekkel, rosszabb esetben hangosan felnevet a hegyközség szót hallva. Pedig …
A hegyközségi szervezetek országos szintjét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa képviseli. A nemzeti tanács a többi hegyközségi szervezethez hasonlóan önálló köztestületként működik. A nemzeti tanács feladatait tekintve eltér a többi hegyközségi szervezettől.
A hegyközségek önálló köztestületként működnek. A hegyközségek működésüket tekintve három csoportba sorolhatók. A hegyközségi rendszer alapját a hegyközségek adják, ebből van a legtöbb.
A hegyközségi szervezetekben számos, a tagokra nézve kötelező döntés születik, amelyeket a tagok adott esetben jogszabályba ütközőnek értékelhetnek. A hegyközségi szervezetek köztestületként működnek.
Az idei évjárat sok nehézséget tartogatott több magyarországi borászat számára is. A lehulló csapadék mennyisége és a napfény hiánya megviselte a szőlőültetvények termését. Ennek következtében a nagy borok elkészítésére nem vagy csak minimálisan volt lehetőség.
A hegyközségekről szóló korábbi cikkeinkben bemutattuk a hegyközségi szervezetekre vonatkozó legfontosabb szabályokat, a tagok jogait és kötelezettségeit (itt és itt). Ezúttal a hegyközségek által hozott szabályok kerülnek sorra.
A hozzánk hasonló méretű bortermelő országokhoz képest termeléskultúrában, hatékonyságban és nemzetközi elismertségben lemaradásban van a hazai szőlő-bor ágazat, nagyjából tíz év alatt lehetne versenyképessé tenni – mondta Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
A hegyközségek működését a gyakorlatban három fontos tényező határozza meg. Az egyik a hegyközségek törvény által biztosított eszközei, a másik a tagság aktivitása, a harmadik a tisztségviselők helyzete, jogosítványai.
A szőlő bor ágazat szabályozását bemutató cikksorozatunkat a hegyközségi rendszer áttekintő bemutatásával folytattuk. Bemutattuk a hegyközségek történeti gyökereit, újkori fejlődését, szervezeti kereteit. A hegyközségek a tagság szempontjából két fontos feladatot végeznek. Egyrészt ellátják tagjaik érdekvédelmét, másrészt a hegybírón keresztül a tagság számára hatósági ügyeket intéznek.
A szőlő-bor ágazattal kapcsolatos szabályozásról szóló cikkeinkben többször is említettük a hegyközségek szerepét, a hegybírók által végzett feladatokat. Szükséges ezért tematikusan is bemutatni a hegyközségek szerepét, feladatait.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
