Prognózis – A szokásos 3–3,5 millió hektoliter helyett 1,2–1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Az ágazat idei veszteségét 60 milliárd forintra teszik a terméskiesés miatt. A kár az alföldi területeken a legnagyobb: itt a termés 90 százalékát is elvihette a rossz időjárás.
Változások – A bérszeszfőzdék jövedéki biztosítéka 200 ezer forintra csökken, a borászatok pedig évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állíthatnak elő és értékesíthetnek a nemzetgazdasági tárca pénteken benyújtott adómódosító csomagja szerint.
Bortermelés – A szekszárdi borvidéken a korai fehér fajtákat és a rozéborok alapanyagait kivétel nélkül leszüretelték, és több helyen megkezdték a kadarka, a merlot, a kékfrankos, a zweigelt szedését is. Az aszály miatt azonban húsz-harminc százalékkal kevesebb szőlő termett a szekszárdi borvidéken.
Gazdaság – A KSH statisztikái szerint mind a bortermelés, mind a borfogyasztás csökkenő tendenciát mutat. 2010-ben már csak 176 millió liter bort termelt hazánk, míg az az évi fogyasztás egy átlagember esetében 5,5 liter/év volt. Mi ennek az oka?
Borimport – Minden esély megvan arra, hogy az idén megtörténik az, ami eddig soha: nettó borimportőrré válik az ország – hangsúlyozta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A legfőbb ok, hogy a Kunsági, a Csongrádi, valamint a Hajós-bajai borvidéken durva pusztítást végzett a téli fagykár.
Gazdaság – Elavult szőlészetek, elhatalmasodó feketekereskedelem, olcsó importborok, szélsőséges időjárási helyzetek. Hiába büszke a magyar a borára, a boltban már inkább az olaszt veszi, ha az olcsóbb. Márpedig olcsóbb: az alsóbb kategóriákban már akár 200 forintért kaphatunk kannás importbort, minőségre pedig nem is biztos, hogy rosszabb, mint a drágább magyar asztali.
Paragrafus – A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nő a helyi hegybíró szerepe. Felgyorsulhat az ágazaton belüli adminisztráció, mert a szükséges döntéseket helyben hozhatják meg.
Egyszerű Állam – A vállalkozók költségeinek, illetve adminisztrációjának csökkentése, továbbá a szükségessé vált technikai változtatások érdekében nyújtotta be pénteken a kormány a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítási javaslatát az Országgyűlésnek.
Gazdaság – Nemcsak több támogatásban részesülhetnek a hazai szőlő- és bortermelők, de számos rájuk vonatkozó törvényi szabályozást is áramvonalasítana a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Vidékfejlesztés – Összesen ötmilliárd forint keretösszeggel írták ki a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztésére a legújabb pályázatot, amelyből ezúttal nem támogatható a borászat és a pálinkakészítés.
Prognózis – A szokásos 3–3,5 millió hektoliter helyett 1,2–1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Az ágazat idei veszteségét 60 milliárd forintra teszik a terméskiesés miatt. A kár az alföldi területeken a legnagyobb: itt a termés 90 százalékát is elvihette a rossz időjárás.
Változások – A bérszeszfőzdék jövedéki biztosítéka 200 ezer forintra csökken, a borászatok pedig évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állíthatnak elő és értékesíthetnek a nemzetgazdasági tárca pénteken benyújtott adómódosító csomagja szerint.
Bortermelés – A szekszárdi borvidéken a korai fehér fajtákat és a rozéborok alapanyagait kivétel nélkül leszüretelték, és több helyen megkezdték a kadarka, a merlot, a kékfrankos, a zweigelt szedését is. Az aszály miatt azonban húsz-harminc százalékkal kevesebb szőlő termett a szekszárdi borvidéken.
Gazdaság – A KSH statisztikái szerint mind a bortermelés, mind a borfogyasztás csökkenő tendenciát mutat. 2010-ben már csak 176 millió liter bort termelt hazánk, míg az az évi fogyasztás egy átlagember esetében 5,5 liter/év volt. Mi ennek az oka?
Borimport – Minden esély megvan arra, hogy az idén megtörténik az, ami eddig soha: nettó borimportőrré válik az ország – hangsúlyozta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A legfőbb ok, hogy a Kunsági, a Csongrádi, valamint a Hajós-bajai borvidéken durva pusztítást végzett a téli fagykár.
Gazdaság – Elavult szőlészetek, elhatalmasodó feketekereskedelem, olcsó importborok, szélsőséges időjárási helyzetek. Hiába büszke a magyar a borára, a boltban már inkább az olaszt veszi, ha az olcsóbb. Márpedig olcsóbb: az alsóbb kategóriákban már akár 200 forintért kaphatunk kannás importbort, minőségre pedig nem is biztos, hogy rosszabb, mint a drágább magyar asztali.
Paragrafus – A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nő a helyi hegybíró szerepe. Felgyorsulhat az ágazaton belüli adminisztráció, mert a szükséges döntéseket helyben hozhatják meg.
Egyszerű Állam – A vállalkozók költségeinek, illetve adminisztrációjának csökkentése, továbbá a szükségessé vált technikai változtatások érdekében nyújtotta be pénteken a kormány a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítási javaslatát az Országgyűlésnek.
Gazdaság – Nemcsak több támogatásban részesülhetnek a hazai szőlő- és bortermelők, de számos rájuk vonatkozó törvényi szabályozást is áramvonalasítana a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Vidékfejlesztés – Összesen ötmilliárd forint keretösszeggel írták ki a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztésére a legújabb pályázatot, amelyből ezúttal nem támogatható a borászat és a pálinkakészítés.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
