Parlamenti gyors – A hétfői interpellációk során a borászat és szőlészet támogatása is szóba került. Tarnai Richárd (KDNP) azt kérdezte, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus alatt milyen ütemben nőtt a kormányzati lépések hatására a szőlőültetési kedv, illetve milyen intézkedéseket kíván hozni a kabinet a szőlészek borászok érdekében.
Pezsgőpiac – Ha drága borok új piacairól van szó, akkor a legtöbben a francia borok és szőlők kínaiak által történő felvásárlása gondolhatnak. A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a Beyondbrics szerint ugyanakkor, ha pezsgőről van szó, akkor már kicsit más a helyzet.
Magyarország legnagyobb hagyománnyal rendelkező bor-megmérettetését, a XXXIV. Országos Borversenyt az idén a Balatonfüred-csopaki borvidéken rendezi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) május 27-28-án.
Határozathozatal – Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Háttér – A modern izraeli borászat alapkövét 1882-ben rakta le Baron Edmond De Rothschild, aki a Chateau Lafite tulajdonosa volt. Az 1980-es évektől egy minőségi forradalom játszódott le, így bizonyos izraeli tételek már megtalálhatók a három csillagos Michelin éttermektől kezdve, az exkluzív borboltokon át egészen a nagy nemzetközi szupermarket láncokig bezárólag. A nemzetközi borszakértők szerint …
Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az I. Borjog és Bormarketing Konferencián elhangzott, hogy az új hegyközségi szabályozás sok tekintetben visszanyúlik a XIX. századi hegyközségek működési szabályaihoz.
Interjú – Kézdy Dániellel, a Vinoport.hu lapigazgatójával és a Furmint Február ötletgazdájával beszélgettünk a hazai bormarketing helyzetéről és a fogyasztók eléréséről, de szóba került a szintén a nevéhez köthető Hárslevelűk Éjszakája borrendezvény-sorozat is, amely júniusban startol.
Adminisztráció – A szőlő-bor ágazat bürokráciájának csökkentésére irányuló, hosszú ideje a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével, a társtárcák, érintett hatóságok, szakmai szervezetek bevonásával 2010 óta tartó egyeztetések számos, a mindennapokban is érezhető könnyítéseket hoztak a szőlővel és borral foglalkozók számára. Ennek a cikknek az a célja, hogy az elért eredményeket csokorba szedje.
Interjú – Április 12-én a Corinthia Hotelben gyűltek össze a hazai borszakma szereplői az I. Borjog és Bormarketing Konferencia alkalmával, hogy tájékozódjanak az ágazaton belüli fontosabb változásokról. A hegyközségi rendszerben történt átalakulások és Tokaj szerepe Magyarország külföldi megítélése vonatkozásában kiemelt előadástémáknak mutatkoztak. A rendezvény egyik főszervezőjével, a borjogász Dr. Prónay Bencével beszélgettünk.
Hordókészítés – Talán kevesen tudják Magyarországon, hogy külföldön borainknál a magyar hordók még híresebbek. A kiváló adottságokkal rendelkező Zemplénben termett tölgy és a hazai kádármesterek szakértelme a kulcsa annak, hogy egyre többen vásárolnak az USA-ban, Ausztráliában és Olaszországban is magyar hordókat. A hazai kádár szakma egyik jeles képviselője az Ézsiás Hordómanufaktúra.
Parlamenti gyors – A hétfői interpellációk során a borászat és szőlészet támogatása is szóba került. Tarnai Richárd (KDNP) azt kérdezte, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus alatt milyen ütemben nőtt a kormányzati lépések hatására a szőlőültetési kedv, illetve milyen intézkedéseket kíván hozni a kabinet a szőlészek borászok érdekében.
Pezsgőpiac – Ha drága borok új piacairól van szó, akkor a legtöbben a francia borok és szőlők kínaiak által történő felvásárlása gondolhatnak. A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a Beyondbrics szerint ugyanakkor, ha pezsgőről van szó, akkor már kicsit más a helyzet.
Magyarország legnagyobb hagyománnyal rendelkező bor-megmérettetését, a XXXIV. Országos Borversenyt az idén a Balatonfüred-csopaki borvidéken rendezi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) május 27-28-án.
Határozathozatal – Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Háttér – A modern izraeli borászat alapkövét 1882-ben rakta le Baron Edmond De Rothschild, aki a Chateau Lafite tulajdonosa volt. Az 1980-es évektől egy minőségi forradalom játszódott le, így bizonyos izraeli tételek már megtalálhatók a három csillagos Michelin éttermektől kezdve, az exkluzív borboltokon át egészen a nagy nemzetközi szupermarket láncokig bezárólag. A nemzetközi borszakértők szerint …
Január 1-én lépett hatályba az új hegyközségi törvény, amely az 1994-ben elfogadott, és azóta több módosításon is keresztülment hegyközségi törvényt váltotta fel. Az I. Borjog és Bormarketing Konferencián elhangzott, hogy az új hegyközségi szabályozás sok tekintetben visszanyúlik a XIX. századi hegyközségek működési szabályaihoz.
Interjú – Kézdy Dániellel, a Vinoport.hu lapigazgatójával és a Furmint Február ötletgazdájával beszélgettünk a hazai bormarketing helyzetéről és a fogyasztók eléréséről, de szóba került a szintén a nevéhez köthető Hárslevelűk Éjszakája borrendezvény-sorozat is, amely júniusban startol.
Adminisztráció – A szőlő-bor ágazat bürokráciájának csökkentésére irányuló, hosszú ideje a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével, a társtárcák, érintett hatóságok, szakmai szervezetek bevonásával 2010 óta tartó egyeztetések számos, a mindennapokban is érezhető könnyítéseket hoztak a szőlővel és borral foglalkozók számára. Ennek a cikknek az a célja, hogy az elért eredményeket csokorba szedje.
Interjú – Április 12-én a Corinthia Hotelben gyűltek össze a hazai borszakma szereplői az I. Borjog és Bormarketing Konferencia alkalmával, hogy tájékozódjanak az ágazaton belüli fontosabb változásokról. A hegyközségi rendszerben történt átalakulások és Tokaj szerepe Magyarország külföldi megítélése vonatkozásában kiemelt előadástémáknak mutatkoztak. A rendezvény egyik főszervezőjével, a borjogász Dr. Prónay Bencével beszélgettünk.
Hordókészítés – Talán kevesen tudják Magyarországon, hogy külföldön borainknál a magyar hordók még híresebbek. A kiváló adottságokkal rendelkező Zemplénben termett tölgy és a hazai kádármesterek szakértelme a kulcsa annak, hogy egyre többen vásárolnak az USA-ban, Ausztráliában és Olaszországban is magyar hordókat. A hazai kádár szakma egyik jeles képviselője az Ézsiás Hordómanufaktúra.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
