Háttér – Az eredetvédelemről szóló előző cikkeinkben bemutattuk a termékleírások jelentőségét, a termékleírás elkészítésére és elfogadására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az eredetvédelem az eredményesebb piaci megjelenés lehetősége mellett számos kötelezettséget is jelent az abban részt vevő termelők számára. A termékleírások elkészítése során ezért fontos mérlegelni a benyújtók részéről, hogy milyen kötelezettségeket érdemes vállalni a kitűzött eredmény érdekében. …
Háttér – Az Európai Unió gyakorlatilag a bor egységes, közös szabályozásának és támogatási politikájának bevezetése óta igyekszik az eredetvédelemmel rendelkező borok piaci helyzetét erősíteni. A fogyasztói szokások változása miatt a nagy mennyiségben piacra kerülő, névtelen borok egyre kevésbé eladhatók.
Háttér – A borászati termékek esetén fontos megemlíteni, hogy az eredetvédelem nem a közösségi joggal kezdődött, az európai bornevek múltja több évszázadra nyúlik vissza. Az egyes országok eredetvédelmi rendszere a történelem során eltérően alakult. A borpiaci reform 2008-ban a közösségi jog szintjén a tagállamok eltérő eredetvédelmi szabályait egy minden korábbinál egységesebb keretrendszerbe helyezte.
Vélemény – Kardos Gábor, a Badacsonyi Kör ügyvivője, egyben a Szeremley Birtok Kft. export menedzsere, ismét kemény kritikával illeti a magyar borvilág működését, de tőle ezt már megszokhattuk. Kardos a hazai borexport – szerinte – téves koncepcióját és kommunikációját nehezményezi, mondván, hiba volna azt állítani egyszersmind arra törekedni, hogy a tokaji aszú legyen nagykövetünk a világban.
Summarium – A Borjog és Bormarketing konferencia idei rendezvényének egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért témája a támogatások voltak. Az elmúlt évhez képest ezen a téren is történtek változások, de a jövő is tartogat még új lehetőségeket. Az Európai Unió új pénzügyi időszaka (2013-2020) éppen csak elkezdődött, ezért nem véletlen, hogy a lehetőségekkel mindenki tisztában szeretne lenni.
KONFERENCIA – Budapesten az ötcsillagos Boscolo hotelben tartották a II. Borjog és Bormarketing Konferenciát, melyen a szőlő- és borágazat jövőjéről tartottak szakmai tanácskozást. Az utóbbi időkben pozitív változások indultak el: átalakult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, csökkentek a borászati adminisztrációs terhek és összességében kiemelt nemzeti üggyé vált a magyar bor.
FELHÍVÁS – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a HNT Elnökségének határozata alapján 2014. február 14-től február 24-ig a Telepítési Jogtartalékot megnyitja minden hegyközségi tag számára.
HELYZETKÉP – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke, Frittmann János az ágazat tavalyi teljesítményét a szakmai szervezet háttérbeszélgetésén részletezte. Elmondta: a 2013-ban leszüretelt 386 ezer tonna szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült.
IRÁNYVONALAK – A Tokaji Borbizottság tagjai megállapodtak, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kiemelt figyelmet fordít a borászatok építési és technológiai beruházásainak támogatására, ez lehet ugyanis alapja annak, hogy a kisbirtokok számára megteremtődjön a lehetőség az új szakmai irányvonalaknak megfelelő minőségi borok előállítására – ismertette mindezt a VM keddi közleményében.
HÁTTÉR – A borkészítésre és forgalmazásra vonatkozó szabályozás bemutatását a termőhelyre vonatkozó előírások bemutatásával kellene kezdeni. Erre most azért nem kerül sor, mert a termőhelyre vonatkozó szabályozás inkább eredetvédelmi kérdésnek tekinthető, amellyel a későbbiekben fogunk részletesen foglalkozni. A szabályozási kérdések áttekintését ezért a szőlőfajtákra vonatkozó előírások áttekintésével kezdjük.
Háttér – Az eredetvédelemről szóló előző cikkeinkben bemutattuk a termékleírások jelentőségét, a termékleírás elkészítésére és elfogadására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az eredetvédelem az eredményesebb piaci megjelenés lehetősége mellett számos kötelezettséget is jelent az abban részt vevő termelők számára. A termékleírások elkészítése során ezért fontos mérlegelni a benyújtók részéről, hogy milyen kötelezettségeket érdemes vállalni a kitűzött eredmény érdekében. …
Háttér – Az Európai Unió gyakorlatilag a bor egységes, közös szabályozásának és támogatási politikájának bevezetése óta igyekszik az eredetvédelemmel rendelkező borok piaci helyzetét erősíteni. A fogyasztói szokások változása miatt a nagy mennyiségben piacra kerülő, névtelen borok egyre kevésbé eladhatók.
Háttér – A borászati termékek esetén fontos megemlíteni, hogy az eredetvédelem nem a közösségi joggal kezdődött, az európai bornevek múltja több évszázadra nyúlik vissza. Az egyes országok eredetvédelmi rendszere a történelem során eltérően alakult. A borpiaci reform 2008-ban a közösségi jog szintjén a tagállamok eltérő eredetvédelmi szabályait egy minden korábbinál egységesebb keretrendszerbe helyezte.
Vélemény – Kardos Gábor, a Badacsonyi Kör ügyvivője, egyben a Szeremley Birtok Kft. export menedzsere, ismét kemény kritikával illeti a magyar borvilág működését, de tőle ezt már megszokhattuk. Kardos a hazai borexport – szerinte – téves koncepcióját és kommunikációját nehezményezi, mondván, hiba volna azt állítani egyszersmind arra törekedni, hogy a tokaji aszú legyen nagykövetünk a világban.
Summarium – A Borjog és Bormarketing konferencia idei rendezvényének egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért témája a támogatások voltak. Az elmúlt évhez képest ezen a téren is történtek változások, de a jövő is tartogat még új lehetőségeket. Az Európai Unió új pénzügyi időszaka (2013-2020) éppen csak elkezdődött, ezért nem véletlen, hogy a lehetőségekkel mindenki tisztában szeretne lenni.
KONFERENCIA – Budapesten az ötcsillagos Boscolo hotelben tartották a II. Borjog és Bormarketing Konferenciát, melyen a szőlő- és borágazat jövőjéről tartottak szakmai tanácskozást. Az utóbbi időkben pozitív változások indultak el: átalakult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, csökkentek a borászati adminisztrációs terhek és összességében kiemelt nemzeti üggyé vált a magyar bor.
FELHÍVÁS – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a HNT Elnökségének határozata alapján 2014. február 14-től február 24-ig a Telepítési Jogtartalékot megnyitja minden hegyközségi tag számára.
HELYZETKÉP – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke, Frittmann János az ágazat tavalyi teljesítményét a szakmai szervezet háttérbeszélgetésén részletezte. Elmondta: a 2013-ban leszüretelt 386 ezer tonna szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült.
IRÁNYVONALAK – A Tokaji Borbizottság tagjai megállapodtak, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kiemelt figyelmet fordít a borászatok építési és technológiai beruházásainak támogatására, ez lehet ugyanis alapja annak, hogy a kisbirtokok számára megteremtődjön a lehetőség az új szakmai irányvonalaknak megfelelő minőségi borok előállítására – ismertette mindezt a VM keddi közleményében.
HÁTTÉR – A borkészítésre és forgalmazásra vonatkozó szabályozás bemutatását a termőhelyre vonatkozó előírások bemutatásával kellene kezdeni. Erre most azért nem kerül sor, mert a termőhelyre vonatkozó szabályozás inkább eredetvédelmi kérdésnek tekinthető, amellyel a későbbiekben fogunk részletesen foglalkozni. A szabályozási kérdések áttekintését ezért a szőlőfajtákra vonatkozó előírások áttekintésével kezdjük.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
