Az év három legmelegebb nyári hónapjában végképp kiteljesedtek a borfesztiválok. Volt olyan, amelyet idén először rendeztek meg, mint az Ördögkatlan, de olyanok is bőven akadtak, amelyekre évről-évre visszatérünk, mint a Budavári Borfesztivál vagy a Borfalu. Párhuzamosan több borverseny is zajlott itthon és külföldön, leleplezték Gál Tibor emlékszobrát, és megalakult a Junibor.
Ez az este is úgy indult, mint a többi. Ősz volt, kicsit borongós, szeles, nyirkos idő. Hét óra felé már egy megfoghatatlan szomorúság üli meg a várost, a nyárvége visszafordíthatatlan múlásának és a monoton őszi esők kérlelhetetlen közelségének bánata. A vár vaskos házainak apró ablakaiban is bizonytalanabbul pislákolnak már a fények.
2008. szeptember 8-10. között kilencedik alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválhoz kapcsolódóan a Boregyetemet a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, a Budai Várban. Az eseményt megelőzően ugyan felsoroltuk már az előadókat és színes témáikat, mostani beszámolónkban azonban ennél tovább megyünk, kiemelve mindegyik felszólaló legérdekesebb megjegyzéseit.
A Borfesztivál 2008. szeptember 14-én, vasárnap este bezárta kapuit, mielőtt azonban ez megtörtént volna, a szervezők még átadták díjaikat a nagyszínpadon. A „Fesztivál Borát” öt kategóriában a nagyközönség választotta meg, míg a Csathó Pál által alapított „Borászokért” kitüntetés nyertese a borászok szavazatai alapján került kiválasztásra.
Minden eddiginél több, 3 millió 400 ezer forint lett a 17. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál Jótékonysági Borárverésének végösszege.
A nagyobb borfesztiválok közül lezajlott az Etyeki Pincefesztivál és a Budai Gourmet. Félidőben vagyunk tehát, hiszen hátra van még a Borfalu és a Borfesztivál a budai várban. Aki még nem volt idén borfeszten, ne hagyja ki! Akik voltunk – gyanítom újra ott leszünk.
A múlt hétvégi erőltett menet (Etyek Pincefesztivál + Óbuda Borfalu) után ezen a weekenden is elkényeztettek minket, borrajongókat. A fővárosban a Budai Gourmet-n, és a Badacsonyi Borfesztiválon, Szombathelyen pedig a Borfaluban kóstolhattak a borbarátok.
Rengeteg ember kíváncsi általában a Wine Spectator által kétévente New Yorkban rendezett Top 100 kóstolókra, ahol igencsak borsos áron, de kétség kívül a világ legjobbjait lehet meglehetős zsúfoltság mellett végigkóstolni. Ennek finomított, meghívásos alapon működő, kifejezetten elegáns környezetbe ágyazott kistestvére itt Európában a WeltWein Festival.
Minden képkocka egy történet, de természetesen nem sorolom fel a másféltucatnyi apró kis eseményt, rezdülést, benyomást. Csak szemezgetek, ahogy a jobb minőség érdekében a szőlőszemeket válogatják külön egyes borkészítési műveleteknél. Némelyik kép egyértelmű, magáért beszél, egyiket-másikat megemlítem, a többit pedig a galérianézegető fantáziájára bízom (a címek nyújtanak némi kapaszkodót).
Bár az időjárás nem kedvezett a fesztiválnak, mi fázó kezünkben szorongatott poharunkkal bátran nekiindultunk ennek a Budapest belvárosában, a Városháza parkban lassan hagyománnyá váló borutcának. Fázó, didergő, de elszánt magyar borbarátok örömével – hogy végre elkezdődött, hiszen ez a fesztivál a nyitóeseménye a hazai borfesztivál-évnek – és a borünnepbe váratlanul belecsöppenő külföldi turisták lelkes vidámságával találkoztunk.
Az év három legmelegebb nyári hónapjában végképp kiteljesedtek a borfesztiválok. Volt olyan, amelyet idén először rendeztek meg, mint az Ördögkatlan, de olyanok is bőven akadtak, amelyekre évről-évre visszatérünk, mint a Budavári Borfesztivál vagy a Borfalu. Párhuzamosan több borverseny is zajlott itthon és külföldön, leleplezték Gál Tibor emlékszobrát, és megalakult a Junibor.
Ez az este is úgy indult, mint a többi. Ősz volt, kicsit borongós, szeles, nyirkos idő. Hét óra felé már egy megfoghatatlan szomorúság üli meg a várost, a nyárvége visszafordíthatatlan múlásának és a monoton őszi esők kérlelhetetlen közelségének bánata. A vár vaskos házainak apró ablakaiban is bizonytalanabbul pislákolnak már a fények.
2008. szeptember 8-10. között kilencedik alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválhoz kapcsolódóan a Boregyetemet a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, a Budai Várban. Az eseményt megelőzően ugyan felsoroltuk már az előadókat és színes témáikat, mostani beszámolónkban azonban ennél tovább megyünk, kiemelve mindegyik felszólaló legérdekesebb megjegyzéseit.
A Borfesztivál 2008. szeptember 14-én, vasárnap este bezárta kapuit, mielőtt azonban ez megtörtént volna, a szervezők még átadták díjaikat a nagyszínpadon. A „Fesztivál Borát” öt kategóriában a nagyközönség választotta meg, míg a Csathó Pál által alapított „Borászokért” kitüntetés nyertese a borászok szavazatai alapján került kiválasztásra.
Minden eddiginél több, 3 millió 400 ezer forint lett a 17. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál Jótékonysági Borárverésének végösszege.
A nagyobb borfesztiválok közül lezajlott az Etyeki Pincefesztivál és a Budai Gourmet. Félidőben vagyunk tehát, hiszen hátra van még a Borfalu és a Borfesztivál a budai várban. Aki még nem volt idén borfeszten, ne hagyja ki! Akik voltunk – gyanítom újra ott leszünk.
A múlt hétvégi erőltett menet (Etyek Pincefesztivál + Óbuda Borfalu) után ezen a weekenden is elkényeztettek minket, borrajongókat. A fővárosban a Budai Gourmet-n, és a Badacsonyi Borfesztiválon, Szombathelyen pedig a Borfaluban kóstolhattak a borbarátok.
Rengeteg ember kíváncsi általában a Wine Spectator által kétévente New Yorkban rendezett Top 100 kóstolókra, ahol igencsak borsos áron, de kétség kívül a világ legjobbjait lehet meglehetős zsúfoltság mellett végigkóstolni. Ennek finomított, meghívásos alapon működő, kifejezetten elegáns környezetbe ágyazott kistestvére itt Európában a WeltWein Festival.
Minden képkocka egy történet, de természetesen nem sorolom fel a másféltucatnyi apró kis eseményt, rezdülést, benyomást. Csak szemezgetek, ahogy a jobb minőség érdekében a szőlőszemeket válogatják külön egyes borkészítési műveleteknél. Némelyik kép egyértelmű, magáért beszél, egyiket-másikat megemlítem, a többit pedig a galérianézegető fantáziájára bízom (a címek nyújtanak némi kapaszkodót).
Bár az időjárás nem kedvezett a fesztiválnak, mi fázó kezünkben szorongatott poharunkkal bátran nekiindultunk ennek a Budapest belvárosában, a Városháza parkban lassan hagyománnyá váló borutcának. Fázó, didergő, de elszánt magyar borbarátok örömével – hogy végre elkezdődött, hiszen ez a fesztivál a nyitóeseménye a hazai borfesztivál-évnek – és a borünnepbe váratlanul belecsöppenő külföldi turisták lelkes vidámságával találkoztunk.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
