Április utolsó napjaiban használjuk ki az alkalmat, és kóstoljunk még kékfrankosokat. A burgerlandi Meinklang pincészet biodinamikusan műveli 65 hektáros területét, amelyről palackokba került egy 2012-es kékfrankos. Ezt tesztelte le a Metropol.hu. „Meleg karakter egy kis hűvös jeggyel az illatban. Közepesen intenzív, komplex, rétegzett illat. Tipikus kékfrankos: a meggyes jegyek uralják az illatot, jó kis …
Bott Frigyes szavai ezek, akinek a neve a legtöbb borkedvelő fülében már ismerősen cseng. Egy borász, aki tapasztalatait nem csak a saját szőlőhegyéről gyűjti össze, hanem külföldi, szakami látogatásairól is. Fricit a borai „irányítják”.
Sok borász úgy véli, hogy a minőségi borkészítés során szükség van a kén-dioxidra. Mások pedig vitatkoznak ezzel, és felhagynak a használatával. Valóban károsak a borban található szulfitok?
Mi az a biodinamika? Bármelyik borvidéken, bármelyik szőlőfajtára alkalmazható? Mire készüljön fel az, aki belevág? A témában Zadravecz Zsoltot érdemes kérdezni.
Idén a Mátrai Kékhegy Pince kerülhetett be a Terra Hungarica szárnyai alá. A közösség szigorította alapelveit.
Több ezer palack bort teszteltek Kaliforniában, annak érdekében, hogy feltárják, van-e összefüggés az organikus és biodinamikus megjelölés és a borok minőségi megítélése között.
Nincs szőlész, ki ne hallotta volna a Moser nevet. Pontosabban Lenz Moserét, aki az 50-es években vitikulturális bombaként szabadította a világra a Moser művelésmódot.
Az elmúlt év változásait, eredményeit számba véve nem kell aggódnunk 2016 miatt: borszeretőként, magyarként is jó évünk lesz. De azért ne dőljenek hátra: tanulni azért még lenne mit.
Bio, öko, organikus, biodinamukus borok: első számú hazai képviselőjük szerint nem baj, hogy le vagyunk maradva a témában, mert ez nem egy trend, hanem evolúció.
Egyre többször halljuk: a természetes borkészítésen át vezet az út a nyugat-európai piacra. Most képet kaptunk, hogy milyen ez az áttérés (vagy megtérés) egy kisebb pincészetnél.
Április utolsó napjaiban használjuk ki az alkalmat, és kóstoljunk még kékfrankosokat. A burgerlandi Meinklang pincészet biodinamikusan műveli 65 hektáros területét, amelyről palackokba került egy 2012-es kékfrankos. Ezt tesztelte le a Metropol.hu. „Meleg karakter egy kis hűvös jeggyel az illatban. Közepesen intenzív, komplex, rétegzett illat. Tipikus kékfrankos: a meggyes jegyek uralják az illatot, jó kis …
Bott Frigyes szavai ezek, akinek a neve a legtöbb borkedvelő fülében már ismerősen cseng. Egy borász, aki tapasztalatait nem csak a saját szőlőhegyéről gyűjti össze, hanem külföldi, szakami látogatásairól is. Fricit a borai „irányítják”.
Sok borász úgy véli, hogy a minőségi borkészítés során szükség van a kén-dioxidra. Mások pedig vitatkoznak ezzel, és felhagynak a használatával. Valóban károsak a borban található szulfitok?
Mi az a biodinamika? Bármelyik borvidéken, bármelyik szőlőfajtára alkalmazható? Mire készüljön fel az, aki belevág? A témában Zadravecz Zsoltot érdemes kérdezni.
Idén a Mátrai Kékhegy Pince kerülhetett be a Terra Hungarica szárnyai alá. A közösség szigorította alapelveit.
Több ezer palack bort teszteltek Kaliforniában, annak érdekében, hogy feltárják, van-e összefüggés az organikus és biodinamikus megjelölés és a borok minőségi megítélése között.
Nincs szőlész, ki ne hallotta volna a Moser nevet. Pontosabban Lenz Moserét, aki az 50-es években vitikulturális bombaként szabadította a világra a Moser művelésmódot.
Az elmúlt év változásait, eredményeit számba véve nem kell aggódnunk 2016 miatt: borszeretőként, magyarként is jó évünk lesz. De azért ne dőljenek hátra: tanulni azért még lenne mit.
Bio, öko, organikus, biodinamukus borok: első számú hazai képviselőjük szerint nem baj, hogy le vagyunk maradva a témában, mert ez nem egy trend, hanem evolúció.
Egyre többször halljuk: a természetes borkészítésen át vezet az út a nyugat-európai piacra. Most képet kaptunk, hogy milyen ez az áttérés (vagy megtérés) egy kisebb pincészetnél.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
