Nem teszik ma lehetővé az uniós előírások, hogy az Erdélyben előállított párlatok címkéin is használni lehessen a pálinka megnevezést. Ez annak kapcsán derült ki, hogy a napokban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt ígérte, Magyarország jogi megoldást keres az erdélyi névhasználatra. Jelenleg a pálinka földrajzi eredetvédelemmel rendelkezik az EU-ban, és kereskedelmi céllal csak Magyarországon, illetve négy ausztriai megyében lehet előállítani ilyen megnevezéssel gyümölcspárlatokat.
A Magyar Pálinka Lovagrend decemberben Erdélyben megállapodott arról, hogy a köznapi szóhasználatban viszont használható a pálinka megnevezés. A kereskedelmi forgalomba került párlatoknál a törvényi előírásoknak megfelelően Erdélyben a címkén továbbra sem szerepelhet a pálinka megnevezés. Ezen felül mindkét lovagrend tagjai betartják a pálinkával kapcsolatos, mindenkor érvényes törvényi előírásokat.
A Magyar Pálinka Lovagrend decemberben Erdélyben megállapodott arról, hogy a köznapi szóhasználatban viszont használható a pálinka megnevezés. A kereskedelmi forgalomba került párlatoknál a törvényi előírásoknak megfelelően Erdélyben a címkén továbbra sem szerepelhet a pálinka megnevezés. Ezen felül mindkét lovagrend tagjai betartják a pálinkával kapcsolatos, mindenkor érvényes törvényi előírásokat.
A magyar szervezet nemrégiben a Vajdasági Pálinka Lovagrenddel is megállapodást írt alá, amelyben az ottani pálinkatermelők szintén tudomásul vették a pálinkára és a párlatokra vonatkozó előírásokat attól függetlenül, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak. A köznapi használatban itt is lehet használni a pálinka szót. Jelenleg a felvidéki lovagrenddel készítenek elő hasonló szerződést.
Románia egyébként már kétszer is kérvényezte hivatalosan az Európai Uniónál, hogy a pálinka elnevezést használni lehessen az ott előállított gyümölcspárlatokra is. Brüsszel viszont a kéréseket éppen arra hivatkozva utasította el, hogy az uniós szabályozás szerint csak azt a párlatot hívhatják pálinkának, amely Magyarországon, illetve a négy ausztriai megyében termett gyümölcsből készült.
Románia egyébként már kétszer is kérvényezte hivatalosan az Európai Uniónál, hogy a pálinka elnevezést használni lehessen az ott előállított gyümölcspárlatokra is. Brüsszel viszont a kéréseket éppen arra hivatkozva utasította el, hogy az uniós szabályozás szerint csak azt a párlatot hívhatják pálinkának, amely Magyarországon, illetve a négy ausztriai megyében termett gyümölcsből készült.
