Az E-Bacchus rendszer egy, a minőségi borok korábban közzétett jegyzékei helyébe lépett uniós nyilvántartás, amely a korábban közzétett jegyzékeket váltotta fel.
A törvényszék indoklása szerint az oltalom alatt álló megjelölés felvétele a jegyzékbe azért nem támadható meg, mert ez automatikusan megtörténik, a megjelölés ugyanis már korábban is oltalom alatt állt az Európai Unióban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákia tokaji borvidéke a továbbiakban is használhatja a tokaji nevet.
„Végtelenül bosszant és vérlázítónak tartom, hogy a luxemburgi bíróság nem tiltotta el a Tokaj név használatától a szlovák felet. Kíváncsi lennék, hogy hasonló esetben egy francia borvidéknél is ugyanilyen megengedők lettek volna-e, az ugyanis teljesen abszurd, hogy két ország szomszédos borvidéke ugyanazt a nevet viselje” – nyilatkozta a döntést követően Marcinkó Ferenc, a tokaji hegyközség elnöke a Népszabadságnak.
Az egyik a Szlovákia által javasolt, míg a másik a jóval szigorúbb minőségi előírásokon alapuló magyar termékleírás. Ez versenyhátrányba hozhatja a magyar termelőket, csorbítja a Tokaji bor kiváló nemzetközi hírét. Mind az uniós fórumokon, mind pedig a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatrendszerben fel kell lépni a helyzet rendezése érdekében.” – írja a képviselő.
A magyar borászok attól tartanak, hogy a szlovákiai termelők újabb hektárokat akartak bevonni a termelésbe és vonakodnak vállalni a szigorú tokaji. A tendencia komoly károkat okozhat a magyar borágazatnak, hiszen a tokaji bor az elmúlt egy-két évtizedben rengeteget fejlődött, egyre inkább visszaszerezve a szocializmus előtti hírét.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
