Íme, Áts Karcsi első Kerház-bora

Karácsonykor kóstolhatták meg az első idei tokaji bort a könnyű, száraz fehér borok kedvelői. Az áruházak és a borszaküzletek polcaira december 15. körül kihelyezett tokaji sárgamuskotály elsősorban az üde, mégis karakteres, gyümölcsös ízű fehérborok követőit célozza meg, a hazai- és nemzetközi borpiac aktuális trendjéhez igazodva.

„Az elmúlt években a fehérborok piacán a chardonnay és a sauvignon blanc termékek örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. Ugyanakkor a Tokaj Kereskedőház Zrt. most piacra dobott sárgamuskotálya azt bizonyítja, hogy ebből a hagyományos, hungaricumnak is tekinthető fajtából stílusában azonos, mégis különleges, mással össze nem téveszthető bor készíthető – fejtette ki Győrffy András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettese.

 

A társaság borászainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztók azon rétegét is megnyerjék maguknak, akik ezt az üde, gyümölcsös friss ízvilágot részesítik előnyben. Sokan közülük pedig a fiatalabb borkedvelő nemzedék tagjai közül kerülnek ki.

A most piacra került sárgamuskotály egyúttal az első igazi premierje a Tokaj Kereskedőház Zrt.-nél a Év Bortermelője 2012 címet elnyert Áts Károlynak, aki idén szerződött le a társasághoz. A borász körökben széles elismertségnek örvendő szakember most első alkalommal tudja megmutatni, milyen ízeket képes a szaktudás kihozni a Tokaji Borvidék egyik meghatározó szőlőfajtájának terméséből a Tokaj Kereskedőház Zrt. pincészetében.

Áts Károly leigazolása önmagában is jelzés arra, hogy a Tokaj Kereskedőház Zrt. közel egy évvel ezelőtt kinevezett új vezetése a minőségi megújulás útjára lépett. Ezt a célt szolgálta, hogy a társaság a 2013-as nagyszüretben – a bortörvény előírásait is szigorúan betartva – a termelőktől négyzetméterenként legfeljebb 1 kilogramm termésmennyiséget vásárolt fel, a szüreti napokon pedig kiemelt figyelemmel ellenőrizték az ültetvényeken és átvételkor a szőlő minőségét és egészségi állapotát. Emellett a társaság most először felvásárlási áraival is igyekezett a szőlőtermesztőket a minőségi, későbbi szüretre ösztönözni. Így a differenciált árképzés részeként az állami borászat 21 mustfok fölött már fokonként fizetett egyre magasabb árat az átvett szőlőért.