Ezt az érdekes kérdést kezdte el feszegetni A Művelt Alkoholistán megjelent cikk, ahol segítségül hívják Jamie Goodet, a növénybiológia doktorát.
„Közismert jelenség, hogy a több évtizedet megélt édesborok kevésbé hatnak édesnek, mint az ugyanakkora maradékcukrú fiatal édesborok. Jamie Goode szerint erről az illósavak tehetnek, illetve az általuk megtévesztett érzékelésünk. Dióhéjban: megtanuljuk, hogy az édesség bizonyos illatokkal jár együtt. Aztán amikor jönnek ezek az illatok, akkor azt is édesnek érezzük, ami nem az. Aztán ha eltűnnek ezek az illatok, azt sem érezzük édesnek, ami az.”
Egy bor érzékelt édessége vagy szárazsága nemcsak a maradékcukor mennyiségének függvénye, ahnem a savak is befolyásolják és az illatok is.
„Összegezve: bár nem zárható ki, hogy az idősebb édesborokban érzékelt “édességvesztésnek” valóban valamilyen kémiai folyamat során bekövetkező “cukorvesztés” az oka, könnyen lehet, hogy a bor mégsem “eszi meg a cukrot”, hanem az illósavak, a gyümölcsaromákért felelős tiolok alakulnak át, és ezek hiányában kevésbé érezzük édesnek a bort” – írja A Művelt Alkoholista.
A teljes cikket A Művelt Alkoholista oldalán tudod elolvasni.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
