Gere Attila Pincészet sommelier-je Fröhlich Tamás, aki szerint az érlelt borok megunhatatlanok. Miben különböznek a ’90-es évek borai a mostaniakhoz képest, és hogyan tárolják a tételeket. Ezekről és még sok más érdekességről mesél a szakember a pincészet oldalán.
„Ahogy kinyílnak – akár a pohárban, akár a dekanterben –, soha nem lesz homogén az aromavilág, minden perccel, minden órával „más” bort kóstolhatunk. Minél érettebb a bor, annál sokrétűbb, összetettebb tétellel van dolgunk. Olyan illatok és ízek alakulnak ki a palackos érlelés során, amiket egy fiatal bornál sosem fogunk érezni, hiszen évekig a tanninok mögé bújik az aromák nagy része, vagy még ki sem alakult. Ezt kivárni idő, de a bor mindig meghálálja a törődést, és persze a megfelelő tárolást is.(…)
Hogyan tároljátok a borokat?
Tiszta, hűvös, sötét és párás, ez a négy kulcsszó. 15 °C alatt, nagyjából 75%-os páratartalomban, nálunk ez az átlagos tárolási klíma. Emellett nagyon fontos a tisztaság, ugyanis a palackban tárolt bor a parafa dugón vagy a hordón keresztül folyamatosan felvesz egy minimális oxigénmennyiséget (mikrooxidáció), ami elengedhetetlen az érési folyamathoz, ugyanakkor egy dohos pincében vagy füstös garázsban tárolt bor hosszú távon átveszi a környezetben rejlő kellemetlen szagokat is, ami aztán visszaköszön az aromákban.”
A teljes interjút a Gere Attila Pincészet oldalán tudod elolvasni!
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
