Fine Wine Tasting - Stockholm

A patinás Kungliga Borgen étteremben megrendezett eseményen több, mint 200 kereskedő, importőr, étterem menedzser és sommelier vett részt, a magyar borokra mintegy száz szakember volt kíváncsi. A korábbi külföldi promóciós rendezvényekhez hasonlóan itt is sikerült meglepetést okoznunk, különösen a magyar szőlőfajtákból készült fajtaborainkkal. Kiemelkedő érdeklődés övezte a tokaji száraz Furmintokat és a soproni Kékfrankosokat, a legnépszerűbb a Dobogó 2005-ös évjáratú Furmintja és a Királyudvar 2005-ös Sec bora, valamint Weninger 2004-es Spein Steiner Kékfrankosa és Ráspi 2004-es Kékfrankos Szelekciója volt. Sok dicséretet kapott Bolyki 2006-os Királyleánykája, Bussay 2005-ös Szürkebarátja és Figula 2005-ös Szilénusz Cuvée-je is.

Néhány világfajtából készült borunk is felkeltette a szakértők érdeklődését, Malatinszky 2006-os Siklósi Chardonnay borát és Gere Attila 2004-es Cabernet Franc-ját többen is a „világklasszis” jelzővel illették, továbbá jól szerepelt a Takler Regnum, a Gere Kopár, a Vylyan Montenouvo és a Konyári Loliense. A tokaji desszert borok közül Árvay 2000-es 6 puttonyos aszúja és a Királyudvar 2002-es 6 puttonyos aszúja aratott osztatlan sikereket. Az említettek között akadt olyan borászat is, amelyet már másnap megkerestek konkrét ajánlattal.

A Fine Wine Tasting-et megelőző estén sor került egy borvacsorára is, amelynek keretében Göran Klintberg, a Svéd Sommelier Szövetség elnöke mutatta be a magyar borokat az érdeklődőknek. Az eseményen részt vett Iklódy Gábor, Magyarország stockholmi nagykövete is.

A svéd szakemberek kétségeit és kritikáit az alábbiakban „vágatlan” formában foglaljuk össze:

Boraink nagy része a „magyar bor” jelenlegi márkaértékét tekintve túl drága. Néhány szakember úgy véli, hogy közösségi szellemben és kampány jelleggel rövid időre célszerű lenne alulárazni termékeinket.

A hazai fajták esetében lehetetlen olyan nevű borokat értékesíteni, mint a Szent György-hegyi Olaszrizling vagy a Királyleányka. Erről – nem először – mi magunk is meggyőződhettünk, hiszen sokan ötödik nekifutásra sem tudták kiejteni a szóban forgó neveket.

Sajnos a Bikavér márkanevet Svédországban is megtépázta a 80-90-es évek olcsó asztali bor dömpingje. A márkanév felfrissítése jelentős kihívásokat jelent a jövőbeli marketing-kommunikációt illetően.

A svéd szakemberek is egyetértettek azzal, hogy a jövőben elsősorban saját fajtáinkra érdemes helyezni a hangsúlyt, hiszen a piacon egyszerűen nincs hely egy 100. Sauvignon blanc-nak, Chardonnay-nak vagy Cabernet sauvignon-nak.

A promóciót illetően a jövőben a HoReCa szektorra érdemes helyeznünk a hangsúlyt, hiszen a kínálati piac 80%-át adó állami monopólium, a Systembolaget nem listázza be addig a magasabb árú magyar termékeket, amíg arra fogyasztói igény nincsen. (Példának okáért, a legfrissebb, hazánk borászatainak szánt beszállítói ajánlata szerint a monopólium 0.5 -1.5 eurós árkategóriában keres magyar borokat!)

Fentieket összefoglalva, elmondható, hogy a növekvő és relatíve magas vásárlóerővel bíró svéd piacon sem lesz könnyű emelni a magyar borok részesedését. A sikerhez kitartásra, hosszú távú gondolkodásra és tudatos marketingmunkára van szükség.

A következő svéd programra minden valószínűséggel 2008 tavaszán kerül majd sor, továbbá a Bormarketing Kht az ITD Hungary támogatásával részt vesz Skandinávia legnagyobb és legrangosabb borászati eseményén, a Vinordic 2008 szakkiállításon is.

A Magyar Bormarketing Kht és az ITD Hungary legközelebbi promóciós programjára Hollandiában kerül sor, amelynek keretében stratégiai találkozót szerveznek a magyar borokat importáló vállalkozások számára, valamint ebéddel egybekötött masterclass-t rendeznek 30 holland szakember részvételével. Utóbbira a zwollei 3 Michelin csillagos De Librije étteremben kerül sor, amelynek főszakácsáról, Jonnie Boer-ról Molnár B. Tamás és Bittera Dóra írt cikket a Gusto legfrissebb számában. A bemutatásra kerülő borokat a holland partner, Jan van Lissum választotta ki az őszi borfesztivál során.