Elmúlt Márton-nap, azóta pedig csak ódákat lehet hallani a gazdáktól és a szakértőktől a 2006-os évjárat borairól. Pedig nem indult jól az év, a lassú, hideg tavasz miatt nem számítottak a borászok kimagasló évjáratra. A június-júliusi melegek aztán felélesztették a reményt, ám csak addig, míg be nem köszöntött az esős augusztus, amely a legkevésbé sem kedvez az érési fázisban lévő szőlőnek. Augusztus végén azonban kisütött a nap, s ez nagyjából így is maradt novemberig. Ennek köszönhetően gyönyörűen beérett a termés.
Lepipálja 2003-at
– Mustfokban behozták az idei borok 2003-at, amiről pedig azt hittük, nem lehet fokozni – mondta Vincze Béla, 2005-ben az Év Bortermelője. Az augusztusi esőzések miatt korrekt savak is keletkeztek, s összességében a vörösborokban nagyon jó színek és tanninok jöttek létre. Mindent egybevéve remek borok készültek a 2006-os évjáratban, amelyek várhatóan hosszú ideig eltarthatók lesznek.
Lelkendezett Kovács Tibor is, a szekszárdi Szent Gaál Pincészet vezetője, aki viszont kiemelte: a jó bor a jó szőlőnél kezdődik, s ezt sosem szabad elfelejteni. A jó termés érdekében nem szabad túlterhelni a tőkéket.
A szüret időpontját is nagyon alaposan választották meg. A jó vörösborban ugyanis a sav, a tannin és az alkohol aránya megfelelő. Extrém években, mint 2003 és 2006, savra szüretelnek, addig hagyják kint a szőlőt, amíg az egészséges, és nem töpped. A töppedtség ugyan magasabb cukrot és alkoholt eredményez, ezért népszerű némely borászok körében, ám ez a bor harmóniájának rovására megy.
A beérkező termést válogatják, így csak az egészséges, teljesen beérett fürtök kerülnek a mustba. Egyetlen éretlen fürt még nem rontja el az alapanyagot, de ha az sincs, az az igazi.
A mustot kíméletesen erjesztik, és a hordót is a bor értékeinek kiemelésére használják, nem hagyják, hogy a hordó önálló életre keljen és rátelepedjen a borra. Ezt rendkívül fontosnak tartják, mert filozófiájuk szerint az újabban túlzott barrique-használat uniformizálja a bort. Kovács Tibor véleménye szerint a jó bort a nagyon jótól csak ilyen és ehhez hasonló apróságok különböztetik meg.
Eladási nehézségek
Az utóbbi években számos csata zajlott le a bortermelők és a szabályozó hatóságok között. Míg az egyik oldal a rossz országimázsról és a borturizmus támogatásának elhanyagolásáról beszélt, addig a másik a hamis borok és a nem megfelelő minőségű, „felesleges” szőlők felszámolását tűzte ki célul, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Tény, hogy a magyar borok, bár minőségükben megállják a helyüket a külföldi vetélytársakkal szemben, marketing és imázs híján csak a polcok alsó soraiban kapnak helyet. Kovács Tibor szerint átlagban 2 euróért lehet értékesíteni külföldön egy liter bort, ami messze alulmúlja a magyar borok valódi értékét. Ahhoz, hogy az ár magasabbra emelkedhessen, szívós munkával kell kiépíteni a magyar bor hírnevét külföldön, amiben az államnak is jelentős szerepet kell(ene) vállalnia.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
