Október elején lépnek életbe a változások, amelyeknek célja, hogy csökkentsék a termelők és a hegybírok adminisztrációs terheit. A várakozások szerint a felére csökkenti majd a papírmunkát azok számára, akik maguk termelik meg és dolgozzák fel szőlőjüket. Módosult a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló rendelet.
Az intézkedések október közepétől lehetővé teszik összevont szőlő és első bor származási bizonyítvány kiadásának kérelmezését is, amennyiben a szüretelt szőlő ugyanabból a hegyközségből származik, és a szőlőt a kérelmező a szőlőlével megegyező eredetvédelmi kategóriájú bor készítésére maga dolgozza fel.
Szintén október közepétől az úgynevezett „nullás jelentések” – olyan szőlőszármazási bizonyítvány kérelem, ahol a termés bejelentett mennyisége nulla – esetében a termőültetvények adatszolgáltatásakor a hegybíró csak abban az esetben veheti tudomásul az eredményeket, amennyiben az adatszolgáltató a szüret elmaradását okozó káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül azokat bejelentette. Az illetékes hegybíró a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) minden, ez alapján bejelentett vagy nullás eredményt produkáló, de be nem jelentett esetről éves jelentést készít. A HNT kockázatelemzés alapján kezdeményezi ezen ültetvények 5 százalékának hatósági ellenőrzését.
A módosítás szerint az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert (ISZBIR) a HNT hozza létre és üzemelteti a NÉBIH felügyeletével.
2016. április 1-től elektronikus származási bizonyítványok kiadása kérhető a hegybírótól. Ezzel összefüggésben, az elektronikus benyújtás miatt a származási bizonyítvány mellékleteinek kérelmező által hitelesített másolata is megfelelő. A származási bizonyítvány ez által papíron és elektronikusan is kiadható lesz.
(Forrás: Földművelésügyi Minisztérium)
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
