A búza magas terméspotenciálját illetve a rosz jó ellenállóképességét egyesíti az ember által nemesített gabonanövény, a tritikálé, amelyre nagy jövő vár táplálkozásunkban.
A búza és a rozs latin nevének (triticum és secale) kombinációját viselő gabonafajta a klímaváltozás, a romló talajmminőség és a korlátozott termőterületek nagy nyertese lehet – állítja legújabb tanulmányában K&H Bank Zrt. A többi gabonához képest gazdaságosabban termeszthető és szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozamot produkál. Jelenleg még csak a takarmányozásban és a megújuló energiaforrásoknál van szerepe, a humáncélú felhasználásához még pontpsan meg kell ismerni a növény beltartalmi értékeit és élettani hatásait – mondj Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatója, aki a tritikálé emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja. A szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása ezzel együtt már folyamatban van.
Az első tritikálé fajtákat Magyarországon nemesítették az 1960-as években, számos magyar fajtát ismertek már el napjainkig. A tritikálét ma több, mint 4 millió hektáron termelik világszerte, Magyarország a világ 10. legnagyobb termelője.
Az első tritikálé fajtákat Magyarországon nemesítették az 1960-as években, számos magyar fajtát ismertek már el napjainkig. A tritikálét ma több, mint 4 millió hektáron termelik világszerte, Magyarország a világ 10. legnagyobb termelője.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
