A címkézésre vonatkozó szabályozás alapelvei
A borászati termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. Ezen túlmenően címkézésről szóló tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését. A címkézésre vonatkozó egyik alapelv ezért, hogy a címkézés legfontosabb szabályai közösségi kompetenciába tartoznak.
Másik fontos alapelv, hogy a borászati termékekre is az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni általánosságban. Az Alaprendelet 118. cikke szerint amennyiben az Alaprendelet másképp nem rendelkezik, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet (az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről), a 2000/13/EK irányelvet (az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről), valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról), a 2008/95/EK irányelvet (a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről) és az 1169/2011/EU rendeletet (a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról) kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére. Az alaprendeletben nem szabályozott adatok csak abban az esetben írhatók a címkére, ha azok a horizontális szabályoknak megfelelnek.
A harmadik fontos alapelv, hogy a címkén az adatoknak jól olvashatóknak kell lenniük, azok elhelyezése, kombinációja nem tévesztheti meg a fogyasztókat.
A címkén mindennek jelentősége van
A címkézés fogalmába az Alaprendelet 117. cikke alapján minden beletartozik, amely, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés.
A kiszerelés fogalmába az Alaprendelet minden olyan információt – a palackok formáját és típusát is – beleért, amely a termék csomagolása révén jut el a fogyasztókhoz.
Kötelező és választható adatok
A címkén szereplő adatokat három kategóriába lehet sorolni. Az elsőbe azon adatok tartoznak, amelyeket kötelező a címkén szerepeltetni. A második kategória azon adatokat képviseli, amelyek feltűntetése nem kötelező, de feltűntetésének szándéka valamilyen szabályhoz kötődik. A harmadik kategóriába azok az információk tartoznak, amelyek külön szabályozással nem rendelkeznek, így feltűntetésének szabályait a horizontális, általános szabályok határozzák meg.
A címkézésre vonatkozó legfontosabb szabályok ugyan a közösségi jogszabályokban vannak rögzítve, de a tagállamok számára is maradt mozgástér a címkézési szabályok alakítására. A tagállami szabályozás a közösségi szabályozáshoz képest lehet szigorúbb, vagy a közösségi szabályokat kiegészítő jellegű. A tagállami szabályozás a címkén szereplő adatok második és harmadik kategóriájára vonatkozik leginkább. A tagállami jogszabályok elsősorban a közösségi jogban nem szabályozott kifejezésekre, vagy a bor alkoholtartalmával összefüggő figyelmeztető ábrákra, kijelentésekre terjed ki.
Az egységes szabályozás lehetőséget ad a borfogyasztók számára, hogy egy másik tagállamban készült bor címkéjén is könnyebben eligazodjon.
A következő részben a címkén feltüntetendő kötelező jelöléseket mutatjuk be.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
