Személy szerint mindig idegenkedtem a bor pontozásos (szubjektív) kifejezésétől. Hiszen egy zeneművet, képzőművészeti alkotást sem pontozunk – ha értékét számokban akarjuk kifejezni, akkor azt valamilyen pénznem (euro, dollar, stb.) segítségével tehetjük meg.
Ha magamnak minősítek egy bort, akkor nagyjából Hugh Johnson elvét követve teszem, ahol az 1 jelenti köszönöm ennyi elég is volt, 2 talán meg egy pohárral kérek, mert szomjas vagyok, 3 ebből viszek minimum egy palackkal, 4 nagyszerű legalább egy kartonnal kérek belőle, és az 5 legszívesebben az egész birtokot megvásárolnám.
Borbirálatokon, borkalauzokban, magazinokban azonban a következő pontozási rendszereket alkalmazzák:
A 20-as rendszernél a pontok a következőképpen oszlanak meg: megjelenés (2), illat (6), íz (6), összeségében (6). Ennek alapján a következő díjak kerülnek átadásra:
18.5 és a fölött: arany
17-18.4 pont között: ezüst
15.5-16.9 pont között: bronz.
Aki mondjuk 19.5 felett ér el, akár nagy aranyat is kaphat.
Az átalakított, egyszerűsített Davis kártya a következőképpen pontoz: tisztaság (2), szín (2), aroma (2), buké (2), sav (1), egyensúly (2), test (2), íz ( 3), finish (2), összesített minőség (2).
A 100 pontos rendszer – ahol 50-től kezdik a számozást, tehát az első 50 pont effektív nem is létezik – érdekes amerikai találmány Robert Parker befolyásos borszakértőtől. Ha 5 ember bírál, akkor a legmagasabbat és a legalacsonyabbat kiveszik a bírálatból és a maradék 3-nak veszik a számtani átlagát. A bírálat a borkóstolás alapja szerint történik, tehát látás-szaglás-ízlelés, s a pontok természetesen nagyobb súlyozással kerülnek az értekelőlapra, mint a huszas rendszerben.
Ezenkívül még lehet találkozni a büntetőpontozással, ahol a hibákat keressük és azokat súlyozzuk 0-tól 10-ig, ha kell. Csak apróbetűvel megjegyzésként, nem a legszerencsésebb rögtön egy borban a hibákat keresni, nem igaz?! Az 5 csillagos rendszer, amik pontok nélkül kerülnek megjelenítésre és természetesen az 5 csillag a maximum.
Számos további borbírálati rendszer létezik, így például a német borminősítő intézet saját rendszere, amelyben minden lepalackozott német bornak legalább a minimum pontszámot el kell érnie – ellenkező esetben nem kerülhet forgalomba. Természetesen nemcsak ez az egyetlen célja, hiszen itt is lehet díjakkal találkozni, de a palacon valamilyen okból az ritkán kerül feltüntetésre.
Ezek a pontozások minden bizonnyal megkönnyítik a borkedvelők, fogyasztók és a bírák feladatát is, de el is kényelmesít. Fontosnak tartom, az egyéni vélemény szavakban történő megfogalmazását és azok leírását, mivel még mindig a legszebb. A bor művészet és tele van érzelmekkel, amelyeket inkább szavakban, mintsem puszta számokban érdemes kifejezni, bemutatni és tiszteletben tartani.
Kielmayer Kristian
A borbírák ún. pontozásos rendszerekkel, számokban fejezik ki a bor minőségét, nagyságát. Nem titok, hogy rendkívül szubjektív tényezőről van szó.
Számos pontrendszer alakult ki az évek során, hiszen míg egy 19,02 pont a huszas rendszerben nézve arany minősítés, addig 73 pont bronz körüli helyezésnek felelhet meg a százas rendszerben.
Számos pontrendszer alakult ki az évek során, hiszen míg egy 19,02 pont a huszas rendszerben nézve arany minősítés, addig 73 pont bronz körüli helyezésnek felelhet meg a százas rendszerben.
Csatlakozz
Tetszett a cikkünk? Iratkozz fel hírlevelünkre!
feliratkozásos form
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
