Most lehet még beleszólni, hova menjenek a következő EU-s ciklus pénzei

Fókuszban a KAP 2021-2027

Az Európai Unió következő költségvetési ciklusa alapvetően új helyzetet termet – nyitotta meg a konzultációt az egybegyűltek előtt Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági igazgatóságának vezetője. Mint elmondta, eddig nem igen volt „társadalmasítás”, vagyis a résztvevőket nem vonták be a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerének kialakításába, így pedig az ő valódi igényeik sem lettek felmérve.

Talán ennél is jelentősebb változás, hogy ezentúl nem a teljesítés tényét, hanem a teljesítményt kérik majd számon a támogatások kifizetésénél. Ezt már Dr. Maácz Miklós, az Agrárminisztérium részéről mondta el. Jelenleg a tagországokban az indikátorok meghatározása, összeírása folyik, vagyis hogy mik legyenek azok a szempontok, amiket majd a kifizetés feltételéül szabnak. Ezek elfogadása után kezdődik majd a EU-szintű stratégiai terv kidolgozása – ami az egy év átmeneti időszak után a tervek szerint 2022. január 1-én fog életbe lépni.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtól (NAIK) Radóczné Kocsis Terézia a bevezetőjében elmondta, az agrárium minden ágazatával tartanak egyeztetést, ennek állomása volt a szőlész-borász szakma képviselőivel megtartott workshop Dunaharasztiban. A NAIK Élelmiszerlánc-kutatási Osztályának ügyvezető szakértője kifejtette, a magyar álláspont kialakítása előtt minden ágazatra lebontva SWOT-analízist végeztek. A borászoknál az alábbi megállapításokra jutottak:

Erősségek

• szakmaközi szervezet működése
• ágazati stratégia megléte
• termelőalapok megújulása, korszerűbb ültetvények
• javuló technológiai adottságok
• jól működő kárenyhítési rendszer
• belföldön elismert, jó minőségű borok
• sokoldalúság (széles választék, ugyanakkor fragmentáltság, homogén árualap hiánya, alacsony kínálati koncentráció

Gyengeségek

• a nemesítés nem követi az ágazat előtt álló kihívásokat
• nem megfelelő fajta- és korösszetételű törzsültetvények
• üzemi fajtakísérleti, termesztési és technológiai kísérletek hiánya
• elaprózott struktúrák
• az ültetvények egy részén gyenge termésbiztonság
• magas tőkehiány a régebbi ültetvényeken
• a nagy területen eltelepített rezisztens fajtákból készült borok rossz megítélése
• szőlészet-borászat (gyakran formai) elkülönülése
• alacsony hozzáadott érték, a versenytársakétól messze elmaradó munkatermelékenység
• az eredetvédelemben rejlő lehetőségek gyenge kihasználása
• áttekinthető piaci szegmentáció hiánya
• piaci problémák: lédig és OFJ borok a volumenhordozók exportban, a magyar borok ismertségének, elismertségének hiánya, alacsony árszintű célpiacok
• a szükségesnél alacsonyabb mértékű közösségi bormarketing

Lehetőségek

• borpiaci támogatások jobb kihasználása
• új telepítési engedélyekkel a borszőlőterület korlátozott növelésének lehetősége
• kézimunka-igényes tevékenységek gépesítése, automatizálás, precíziós technológiák, digitalizáció
• növekvő igény a borturizmusra
• a világ borfogyasztása a termelő régiókon kívül növekszik, ezért nő az exportlehetőség
• a pezsgők iránti kereslet növekedése
• az alacsonyabb alkoholtartalmú és alkoholmentesített, valamint a rozé borok piacának növekedése
• közeli célpiacokon (Kelet-Európa) a jövedelmek növekedése és a borfogyasztási kultúra fejlődése

Veszélyek

• a magyarországi borfogyasztás csökkenése
• lakosság gyenge fizetőképessége, árérzékenysége
• dráguló termelés – nagy volumenű vegyszerhasználat, munkaerőhiány
• versenytársak magasabb fokú szervezettsége
• klímaváltozás, új károsítók megjelenése
• szőlőtermelő gazdaságok vezetőinek elöregedése, alacsony szakirányú képzettségi szintje
• generációváltás nehézségei
• a kiskereskedelem koncentrációja
• a hagyományos bortermelő országokban a borfogyasztás csökkenése
• megállapodás nélküli brexit

Előadásának végén megkérte a jelenlévőket, szervezeteik segítsék az előkészítő munkát, mondják el véleményüket, igényeiket, az eddigi ciklusokkal kapcsolatos, tapasztalataikat.

A végszóval többek között a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szólíttatott meg, ennek megfelelően Brazsil Dávid főtitkár vette át a szót, aki ismertette az ágazati stratégiában megfogalmazott legfontosabb célkitűzéseket. Beszélt többek között a szőlőkataszterek védelmének fontosságáról, melyet nagyban veszélyeztet a borvidékeken végbemenő urbanizáció. A szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése pedig az éghajlatváltozás okozta kihívások okán szükséges. Más mezőgazdasági ágazatok tapasztalatai alapján a szőlőtermelők integrációját és kiszolgáltatott helyzetét javítani lehet az EU által elismert termelői szervezetek létrehozásával. A szőlészeti gépberuházások hatékonyságának javítása kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a  gépköri szerveződési forma hiányzik a magyar jogrendből, így például korlátozott a lehetőség arra vonatkozóan, hogy 3-4 termelő összeálljon, és közös használatra vásároljon gépparkot.

Kiemelte a gyakorlatorientált szőlész-borász képzés fontosságát, felvetette a külföldi tanulmányút kötelezővé tételét a felsőoktatásban. Mint elmondta, az EU bilaterális egyezményei körüli tárgyalások is rávilágítanak a földrajzi árujelzők aktívabb védelmének szükségességére. A HNT támogatná egy olyan szervezeti egység és alap létrehozását akár az Agrárminisztériumon belül, amely az egész világra kiterjedően figyelné a magyar élelmiszeripari termékek, benne a magyar borok esetében a földrajzi árujelzők védelmét. Végezetül a bürokrációcsökkentés szükségességét (például az e-pincekönyv beindítása által), valamint a beruházási programokban az ökológiai jellegű fejlesztések támogatásának szükségességét említette.

A workshop második része a résztvevők közötti konzultáció, eszmecsere jegyében telt. Itt ismét előkerült a termelői csoportok fontossága (ami egy eszköz lehet a „pályaelhagyás” és így a termőterületek további csökkenésének visszaszorítására), valamint a munkaerőhiány megoldása automatizálással, precíziós gazdálkodás bevezetésével. Ezen a ponton Brazsil Dávid még egyszer kiemelte a szakszerű, gyakorlatorientált oktatás fontosságát, valamint szorgalmazta az országos és termékpálya szintű K+F programok elindítását. Ennek indokoltságát az adja, hogy az innovációt a legalsó szinten elő kell segíteni. Ide értendő akár  az újonnan beszerzett modern gépek beüzemelése ugyanúgy, mint a közös borstílusokat elősegítő borászati technológiai kutatások. Mindezt annak érdekében, hogy a nemzetközi piacon hatékonyan tudjanak megjelenni a hazai termelők a boraikkal.

Bár a „vitaszekció” volt az utolsó napirendi pont, az ülés teljes konszenzussal zárult: sokat kell még dolgozni, további egyeztetésekre van szükség a szereplők és a NAK között, hogy a Közös Agrárpolitikát tényleg az ágazati szereplők igényeinek megfelelően alakítsák 2021-től.

KAP tervezés – szőlészet-borászat ágazati helyzetelemzés címen workshopot tartott az ágazati szereplők részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A téma a 2021-2027-es időszak európai uniós agrártámogatásának tervezése volt.