Az egykori királyok és hercegek itala
A franciaországi Champagne borvidék pezsgőjéről annyira nevezetes, hogy a földrajzi nevet egykor a pezsgő szinonimájaként emlegették, bár kizárólag ennek a borvidéknek a termelői jogosultak ennek a földrajzi árujelzőnek a használatára. A pezsgőgyártás Champagne-ban bontakozott ki, és onnan terjedt el az egész világon.
Ízelítőül lássunk pár érdekes adatot a borvidékről:
- A szőlővel beültetett terület nagysága 34.000 ha.,
- a bejelentett termelők száma kb. 20.000
- 2008-as statisztika szerint az eladott mennyiség 322.453.852 palack!
- a megtermelt mennyiség több, mint fele Franciaországban kel el, kevesebb, mint fele pedig export. A legnagyobb export országok: Anglia, USA és Németország
Igaz, hogy ez a borvidék adta a nevét e nemes italnak, azonban nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy két AOC bor is készül itt, melyről ugyancsak szót fogunk ejteni a továbbiakban.
Nézzünk egy kis bortörténelmet!
Az első szőlőültetvények Kr.u. III. és V.sz. között jelentek meg a területen, amikoris a görögök és rómaiak által délvidéken történt telepítéseket követően észak felé terjedtek a szőlőterületek.
A X. századig a szőlő és a bor gyakorlatilag az egyház és az apátságok belügye volt. Ezt követően a burzsoázia hatására kezdett fejlődni a szőlőművelés Reims és Vitry-le-Francois környékén. Majd a százéves háború erősen visszavetette a fejlődést. Amikor a champagni területről kivonultak a az angolok és burgundiak, a gazdaság ismét virágzásnak indult. A XVII. század másodim felétől más ismerték a „vin gris” ( szó szerint szürke bor) készítésének módszerét, amikoris kékszőlőt préselnek ki oly módon, hogy a héj ne színezze meg a bort. Ez a bor lényegesen jobb minőségű, mint a fehérbor és ráadásul még habzik is.
Hamarosan arra is rájöttek, hogy a bor palackban jobban tárolható, mint hordóban. A palackozás pedig- a másodlagos erjedés miatt- elősegíti a széndioxod képződését. Tehát már majdnem kész is volt a pezsgő! Ebben az időben dolgozott az hautvillers-i bencés szerzetes, dom Pérignon a különböző szőlőfajták préselés előtti házasításán. A fáma szerint Ő készítette az első pezsgőt méghozzá úgy, hogy parafa dugóval zárta le a palackot, amelyet viasz áztatta drótkengyellel erősített meg. Habár valójában nem ő a pezsgő feltalálója, a champagn-i borkészítési mód fejlesztésének mindenképp előfutára volt.
A XIX. század végére már mintegy 30 millió palack nemes ital készült itt.
1927-ben rögzíti véglegesen rendelet a Champagne szőlőtermő vidék határait. Ez a törvény szabályozza már a felhasználható fajtákat, a metszési módot és a bor előállításának technológiáját is. Majd mintegy két évszázad fejlődésének eredményeként jön létre 1936-ban az AOC Champagne az itt készülő bor eredetvédelmére.
Szenteljünk egy kis figyelmet a terület éghajlati adottságainak, talaj és domborzat világának is.
A Champagne borvidék Párizstól 150 km-re északkeletre húzódik és Franciaország legészakibb termőterületének számít. Három fő körzetben csoportosulnak az ültetvények, mint: Marne folyó völgyében, a Reims hegye köré( Montagne de Reims) és Cote de Blance-on. A Marne völgyében a legjelentősebb champagne házak székhelye Épernay városában van.
A telek hidegek, a nyarak inkább melegek, mint forróak. Az éghajlat nagyobb részt óceáni, de a déli részén átmenetet képez az óceáni és kontinentális klíma között, mely megteremti a sajátos bortermelő feltételeket, ahol a szőlő megfelelő savtartalmat ér el és a Champagne termeléshez létfontosságú. Az éves csapadékátlag 650mm, a napsütéses órák száma 1760 óra, a napoké pedig 288 nap.
A nyári meleg, az egyenletesnek mondható hűvös időjárás és a folyamatos csapadék hozzá segít ahhoz, hogy a szőlő nem lesz túl édes, azáltal hogy túlérik. A Champagne régióban egyebek között ez a hosszú érési folyamat érvényesíti azt, hogy a teltség és a savasság összhangban legyen, ami a minőségi és a hosszú élettartamú bor termelésének kulcsa.
Az altalaj Champagne-ban krétás, mészköves. A mészköves kőzetnek fontos szerep jut, mivel nagyon jó a vízelvezető képessége.
Champagne minden egyes faluját minőség alapján ( talajviszonyok, mezoklíma, kitettség, uralkodó szélirány, tengerszint feletti magasság) az échelle des crus nevű skálán rangsorolják. A borvidéken 319 cru található. A legmagasabbra, azaz 100%-ra 17 falut értékelnek ezek a grand cru területek, melyek a champagn-i termőhelyek 14%-át teszik ki.
44 falu premier cru besorolást kapott, ez 90-99%-os értékelést jelent, a területek kb 17,6%-a. A legalacsonyabb besorolásba 258 cru, főleg Marne megyén kívüli faluk tartozik, ezek teszik ki a terület 68,4%-át.
A múltban a szőlőtermelőnek a szőlőért fizetett összeg a terület échelle des crus minősítésétől függött. Mivel az EU tiltja az ilyen jellegű ármegállapítást, egyéni szerződés alapján a gazda és felvásárló/kereskedő általában alku alapján határozza meg az árat.
Vizsgáljuk meg a szőlőfajtákat, és essen pár szó a szőlőművelésről is.
A champagne előállításához három fő szőlőfajtát használnak: chardonnay (ültetvények 29%-a) , pinot noir ( ültetvények 38%-a) és pinot meunier-t( ültetvények 33%-a)
Az ültetvényeken a sortávolság max 1,5 méter, a tőkék közötti távolság pedig 0,9-1,5 méter. A területen pedig számos metszési mód engedélyezett.
A buborékos italok körül érezhető egy izgalmas trend, néhány éve pedig a tradícionális pezsgő is végre az őt megillető helyre került a gasztronómiára érzékeny fogyasztók körében. Elmondhatjuk, hogy ma már pezsgőt nemcsak ünnepek alkalmával fogyasztunk.
A pezsgő lényegében mindenhol ott van! Tökéletes aperitif, remek étvágygerjesztő és az égetett szeszes italokkal szemben nem torzítja 40-50 percre az ízlelőbimbókat. Illik sok sok ételhez és mi több, egy egész étkezést is végig kísérhet.
A pezsgő kiválasztásakor egyetlen főszabályt kell csak kőbe vésnünk; adjunk a minőségre! És bontsunk ki egy palack pezsgőt akár most is, bármit is csinálunk éppen!
Egy ital, mely a termőhely nevét viseli, egy ital, ami az eredeti termőhelyen meghonosodott készítési módszert idézi, egy ital, amely igencsak konjuktúra érzékeny és amely nélkül nincs Forma1 eredményhirdetés, egy ital, amit az eleganciával azonosítanak.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
