Módos Péter kötete a borkóstolásról
Miben különbözik ez a kötet más, a bor témájával foglalkozó könyvektől?
A kötet címe igyekszik röviden utalni arra, hogy a borral kapcsolatos tudnivalók rendkívül gazdag ismeretvilágából, a borkóstolás és a borbírálat tárgyköréből kíván némi ízelítőt adni. Ez nem borkémia vagy mikrobiológia, nem tudományos tankönyv, és nem is technológiai leírás. Ez a kis kézikönyv folytatása annak az 1990-ben kiadott munkának, amelyet Váry János, dr. Kádár Gyula és dr. Tóth Sándor jegyeztek „A Borbírálat Szókincse” címmel.
Kinek szól a Borkóstolás és Borbírálat Kézikönyve?
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik valamilyen szinten közelebb akarnak kerülni a borhoz, akiknek a borfogyasztás több, mint egy táplálkozási aktus. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon a kulturált borfogyasztás része az általános kulturáltságnak.
A könyv előszavában azt írja az, aki az „ízvilág, savgerinc és lecsengés” szavakat használja, valószínűleg nem igazi szakember. Ellenben aki a „zamatgazdagság, savtartalom és utóíz” kifejezésekkel írja le a bort, más sokkal inkább az. Miért tartja elvetendőnek az első három szót a másik hárommal szemben?
Az ízvilág, savgerinc és lecsengés szavak szerintem túlságosan leegyszerűsítik a borkóstolás élményét. A bor által szerzett élményanyag sokkal összetettebb. Annyira szép a magyar nyelvünk, és sokkal gazdagabb annál, hogy ezzel a három szóval elintézzük a fent leírtakat.
Az általam említett zamatgazdagság, savtartalom, utóíz kifejezések csupán utalnak arra, hogy másféleképpen is lehet jellemezni a bor érzékszervi benyomásait, de egyáltalán nem abszolutizáltam e három jellemző szót, csak valamivel hitelesebb alternatíváját vázoltam fel az első három műszónak.
Melyik fejezetet ajánlja egy kezdő borfogyasztó és egy munkája folytán borokkal foglalkozó olvasó figyelmébe leginkább?
Mivel ez a kézikönyv valóban kis terjedelmű, nem igényel sok időt minden fejezet átolvasása.
A kötetben a borospoharak bemutatásánál két típusú vörösboros poharat különböztet meg: a nagyobb, „vörösboros” és a kisebb, „új vörösboros” poharat. Arra utal ezzel, hogy manapság kisebb poharakat használunk, mint korábban?
A poharak ügyében semmiféle lényeges változás nem történt. Az utóbbi időben tehát nem kisebbek a vörösboros poharak, mint régebben. Az „új” szó nem a poharakra, hanem a borok „életkorára” utal.
Ez a Magyar Borok Háza Alapítvány által elő ízben kiadott kötet; tervezik ennek folytatását?
Ez az első kötet, de a kiadó tervei között szerepel egy angol nyelvű változat megjelentetése is.
Módos Péter, aki a Budapesti Borászati Kutatólaboratórium igazgatóhelyettese volt, majd a Törley Pezsgőgyár vezetőjeként és az Országos Borminősítő Intézet főfelügyelőjeként dolgozott, mielőtt a Magyar Bor Akadémia főtitkári és elnöki tisztségét töltötte be, könyvet írt Borkóstolás és borbírálat kézikönyve címmel. Az Agroinform Kiadó gondozásában megjelenő kötetről a szerzőt kérdeztük.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
