A bor – főleg a vörösbor – több ezer biológiailag aktív anyagot tartalmaz, amelyek alapvető részeit képezik jótékony hatásának. Nagy részük különböző fenolvegyület, amelyeket a szakirodalom polifenolok néven említ.
A polifenolok valószínűleg legkedvezőbb hatása, hogy jelentősen növelik az erek belső borítását adó sejteknek a nitrogén-monoxid-képző tulajdonságát. A nitrogén-monoxid alapvető értágító anyag, amely ezáltal a verőerek tágasságát szabályozza: ha több van belőle, az erek tágulnak és ezzel a vérnyomás csökken.
Gemma Chiva-Blanch, a Barcelonai Egyetem kutatója és munkatársai a vörösbor, az alkoholmentes vörösbor és a gin vérnyomáscsökkentő, illetve nitrogén-monoxid-termelő hatását vizsgálták egy minitanulmányban. Az idősebb korosztályból 67 önkéntes férfit találtak, akik rendszeresen, mértékletesen ittak vörösbort, és vagy cukorbetegségben szenvedtek, vagy szívbetegség szempontjából három fontos kockázati tényezőjük volt.
Véletlenszerű kiválasztás szerint többhetes alkoholmentes időszak után vagy napi 30 gramm alkoholt tartalmazó vörösbort, vagy ugyannyi szesznek megfelelő gint, illetve a vörösbornak megfelelő térfogatú, de alkoholmentes vörösbort ittak négy héten át. Több heti kihagyás után a csoportok italt cseréltek, így minden résztvevő ivott mindhárom italféléből.
A vérnyomás gondos mérésekor és a nitrogén-monoxid termelésének ellenőrzésekor a kutatók meglepve tapasztalták, hogy az alkoholmentes vörösbor volt a leghatásosabb: a vérnyomás mindkét része jelentősen kisebb lett, a nitrogén-monoxid-szint kifejezetten növekedett. Ez az agyi katasztrófa gyakoriságát 20 százalékkal csökkentené.
A gin a vérnyomást nem befolyásolta, az értágító gáz termelődését kissé csökkentette. A természetes vörösbor hatására a vérnyomás kissé csökkent, a nitrogén-monoxid keletkezése némileg növekedett.
A cikket a Circulation Research szakfolyóirat közölte.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
