A kiállítók listájának átolvasása után a jól ismert nevek mellett akadt pár pincészet, melyektől nem feltétlenül a furmint jutna elsőre eszünkbe, ők voltak: a Dimenzió Borászat, H2 Pince, Kovács Nimród Winery, Nagy Sagmeister, Pálffy Pince, Skrabski Borászat és a Szent Donát Pincészet.
Nagyon is kíváncsi voltam arra, hogy mit tud a furmint más termőterülten – vagyis nem Tokajban, vagy a Somlón. Ennél fogva ezen irány mentén indultam el, előtte azonban a „nagy feladatot” a Garamvári Szőlőbirtok Vincent Tokaji Furmint Brut pezsgőjével kezdtem, mely almás, citrusos, élesztős aromatikájával, krémességével, jó savaival, finom buborékaival tökéletes nyitásnak bizonyult.
A kecskeméti Dimenzió Borászat 2012-es Igéző furmintját korábbról már ismertem, telt gyümölcsössége, almás, barackos, mézes jegyei, kerek savai, közepes teste igen szerethetővé teszi.
A H2 Pince Nagyrédéről a mátrai vonalat képviselte, 2013-as furmintja tele volt érett gyümölcsökkel, főleg citrusokkal, almával, szép test, jó savszerkezet, kerek egész volt.
Innen az Egri borvidékre érkeztem, ahol is Kovács Nimród Winery 2011-es Nagyegedi furmintja következett a sorban: virágos, almás, körtés illat, ízében visszaköszönnek a gyümölcsök, mellettük finom fűszerek, krémesség, szép szerkezet, nagy test, kiváló hossz.
Majd átugrottunk a Szerbiába, a Szerémségbe: Nagy Sagmeister 2013-as furmintját kóstolhattuk, a közepes testű, szép savakkal bíró bor bővelkedett gyümölcsökben: citrusokban, almában, a hossza is rendben volt.
Pálffy Pince Köveskálról két furmintjával hódított: a 2012-sel és a 2013-sal. A két tételen tökéletesen megmutatkozott az évjárati különbség, bár mindkettő igen rendben volt, a 2013-as vett le igazán a lábamról: feszes volt, érett gyümölcsös, citrusok, alma, golden alma, kicsit mézes, kicsit akácos, telt korty, szép savak, jó alkohol, és hosszú. Elegáns volt, és nem túlzó.
A Skrabski Borászat Balatonudvariból 2013-as furmintja először kicsit még zárkózott volt, lassan mutatta meg arcát: határozottan hozta a terület jellemzőit ízében: a gyümölcsök (alma, körte) mellett ásványosság is megjelent, egy kis csonthéjas kiegészítővel. Kiegyensúlyozott, közepes savakkal, testtel rendelkező bor.
A sort a csopaki Szent Donát Pincészet boraival, a 2012-es és 2013-as birtok furminttal zártam, melyek szép teste, kerek, finom savaik, lágy ásványosságuk és gyümölcsösségük mellett elegáns, de egyben élénk záróakkordként szolgáltak.
A kóstolás során akaratlanul is feltűnt, hogy a hölgyek igen csekély számban reprezentálták magukat. Mely tény talán azzal magyarázható, hogy a furmint nem feltétlenül „csajos” ital – mondják sokan -, mivel nagy kedvencem a fajta, azért ezzel nem feltétlenül értek egyet. Az ok talán a savakban és az alkoholban kereshető, azonban erre tökéletesen rácáfolnak a fent kóstolt tételek a kerekebb, lágyabb savaikkal, kissé alacsonyabb alkohollal. Véleményem szerint a fajtával még most barátkozóknak tökéletes „első randevúk” lehetnek ezek a nedűk, hiszen könnyen szerethetőek, de mégis komplex, elegáns borok. Ha pedig kialakult már a szerelem, bátran lehet nyitni Tokaj és Somló irányába!
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
