Valószínűleg jobban értesz a borhoz, mint a lakosság döntő többsége, ezért minden bizonnyal az asztaltársaságodban is lesz olyan, aki hozzád képest teljesen boranalfabéta. A hozzá nem értők általában nagyon rosszul viselik a felvágást, nagyképűnek fognak tartani.
Maradj a saját komfortzónádon belül, ettől még ugyanúgy lehet élvezni egy palack bort. Maradj a tutiban és mindenki értékelni fogja a boraidat és a társaságodat.
A bor nem sör, a talpas pohár pedig nem korsó, nem kell teletölteni. Kifejezett illetlenség, ha teletöltöd valakinek a boros poharát és nem is túl elegáns. Hasonló hiba, ha „húzóra” iszod a bort. Lassan, kortyonként, hogy minden cseppjét kiélvezd, hidd el, hogy jobban fog esni. A helyes szervírozásról itt olvashatsz bővebben.
Túl melegen valóban nem érdemes nekilátni egy üveg bornak, de hiba lenne azt gondolni, hogy egy jégkockával megoldható a probléma. A borivásnak hagyománya és egyfajta rituáléja is van, ezért nem mondható túlontúl elegánsnak, ha 1-2 jégkocka úszik a pohárban. Ráadásul vizezed vele a bort, ami olykor kifejezetten nagy hiba. Nyáron, 30 fokban nyilván más a helyzet, de mifelénk ritkán van kánikula az év végi ünnepi szezonban, ezért mindenképp tekints el ettől a megoldástól, légy inkább türelmes és tedd vissza a hűtőbe, vagy rakd ki a teraszra, hamar le fog hűlni. Egyéb gyors borhűstős tippeket a Winelovers blogján találsz.
Legyen akármilyen szép vörösborod, bírd ki egy kicsit és ne akarj azzal kezdeni. Agyoncsapod az élményt, ráadásul túl hamar megitatod az est fénypontját. Haladj csak szépen sorban a fehérrel kezdve, és a legnagyobb vörösborodat csak a végére hagyva, a vendégeknél is nagy sikered lesz.
Nagyon ciki, amikor a vendéged veszi észre, hogy a poharába töltött bor bizony dugós, szinte ihatatlan. Miután kihúzod a dugót, mindig nézd és szagold is azt meg, hiszen ha a dugó nem tiszta, esetleg penészes, dohos illata van, akkor bizony dugós a borod. A biztonság kedvéért mindig te legyél az előkóstoló, így ha illatban vagy ízben előjön a dohos érzet, akkor inkább vegyél elő egy másik palackkal.
Nem olyan nagy gond, még a legjobbakkal is megesik néha (bár a rutinnal az előfordulások száma is radikálisan lecsökken), nem kell kétségbeesni. Persze jó lenne, ha nem a boltban található legolcsóbb műszerrel dolgoznál és akkor szintén egyre kevesebb esélyed lenne az ilyen malőrökre. A megelőzés érdekében használj lépcsős-, vagy szárnyas dugóhúzót, de az elektromos eszköz is jó megoldás lehet. Ha már megtörtént a baj, akkor két dolgot tehetsz: visszafele nyomod az üvegbe (ezt lehetőleg ne tedd), vagy nagyon óvatosan újra „megfúrod” a dugót, hogy nagyon óvatosan ki tudd húzni.
Az ünnepi asztal nem a Forma-1, és ha csak nem az a cél szilveszterkor, hogy minél kevesebb pezsgőt igyál, akkor 31-én éjfélkor sem tanácsos locsolni a pezsgőt. Az etikett szerint kifejezetten hibás megoldás az, ha a pezsgőt kisebb-nagyobb pukkanás kíséretében nyitjuk ki, plusz még balesetveszélyes is a kirobbanva távozó dugó. Óvatosan, a dugót mindig leszorítva és az üveget csavarva távolítsd el a dugót. Az a jó, ha csak szisszen a palack.
Különösen a vörösboroknál érdemes egy kicsit szellőztetni a bort, hogy az igazi arcát mutathassa. Nem feltétlenül baj, ha nem tudod kiönteni dekantálóba, de hagyj neki egy kis időt, mielőtt pohárba töltöd, meg fogja hálálni a türelmet. Mit, mikor, hogyan dekantálj? Ittt megtudod!
Ma már nálunk is egyre szebb, stílusosabb, meggyőzőbb címkékkel találkozhatsz, mert a termelők is belátták, hogy a „jó bornak is kell cégér”. Sokan persze vissza is élnek ezzel, és a kevésbé jól sikerült boraikat igyekeznek eladni pofás címkékkel, többnyire sikeresen. Ha nem ismered a termelőt, vagy az adott bort, akkor még nem kell feltétlenül megvenned egy „csinos” üveget, a Vinoport Borbárjában majdnem 3000 bor értékelését találod meg, aminél aligha kell jobb kiindulási pont. Keress rá konkrétan az adott borra, vagy legalább a pincészetre és biztosan nem fogsz mellényúlni.
Ne feledd, hogy nem minden talpas pohár boros pohár. Sajnos sokszor magukat igényes helyként aposztrofáló bárok, vagy éttermek is hajlamosak bántóan vastag falú, szárú és talpú pohárban kínálni az amúgy egész jó boraikat, te ne kövesd el ezt a hibát. Az igazi borospohárnak nemcsak talpa, kelyhe és szára, hanem megfelelő mértékű kecsessége is van. Keresd a vékony, könnyed, elegáns boros poharakat, amik ráadásul csodásan fognak csilingelni a sokadik koccintáskor is. Kapcsolódó ismeretterjesztő cikkünket itt találod.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
