Amolyan „dolce vita” bor, amely magában is csodás; helyezkedjünk el kényelmesen és tegyünk fel valami andalító, lágy zenét (mondjuk egy kis reggae?). Aztán kóstoljuk meg a bort. Színe akár egy pohár lazac. Egyszerű, tiszta íz és illat: málna, eper, selyemcukorka és egy rózsaszál. Az üdeségét savai és rosé voltához képest megemlítendő teste, súlya adja.
Női rosé, ami ellen a férfiak sem fognak nagyon tiltakozni. Nem is kell tovább bonyolítani a képet, lassan elég meleg van hozzá, hogy kiüljünk a kertbe/teraszra egy vödör jégbehűtött roséval. És akkor most térjünk vissza a leírás elejére…
Soproni Merlot Rozé
