Az Orsolya Pince régóta része az egri és a kézműves szemlélettel dolgozó hazai borászok körének. Kis szériában készülő tételeik mindig erősen tükrözik a szigorú terméskorlátozás és a gondos művelés szőlőre gyakorolt hatását, mely boraikat tartalmassá és egyedivé teszik. A Turcsek Orsolya és Tarnóczi Zoltán által vezetett pince életének aktualitásairól kérdeztük a borászokat.
Az Orsolya Pincéről készített interjúnk első részében átfogóan közelítettük meg előbb a hazai borfogyasztás kérdését, majd egyre szűkítve témánkat, folytattuk az Egri borvidékkel, végül a pincészet koncepcióját igyekeztünk megközelíteni. Mai beszélgetésünk már sokkal inkább olyan konkrétumok körül forog majd, mint az egyes dűlők, évjáratok, szőlőfajták.
Van egy olyan sztereotip csapda, hogyha egy falu végén álló pincészethez látogatunk, ahol ráadásul gyerekrajzok díszítik a címkéket, hajlamosak vagyunk azt gondolni, a saját világukba zárkózott emberekkel találkozunk. Pedig ahogy megérkeztünk Orsolyáék ostorosi pincéjébe, és leültünk egy pohár Kettőezerkilenc mellé, Tarnóczi Zoltán nem saját mikrovilágáról kezdett el beszélni, hanem hazánk bortermelői és borfogyasztói tevékenységét helyezte …
Úgy látjuk, mára közös akarattá formálódott, hogy az egri borászok a bikavér iránt egységesen elkötelezettek. A vörös házasítás korábban megtépázott hírneve az értő borfogyasztók körében lassan helyreáll, ahogy annak minőségi példái markánsan elvállnak az alsópolcos termékektől. Február 26-án, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartottak az egriek borvidéki kóstolót, amelyen az egri csillagok mellett természetesen a …
Az Orsolya Pince régóta része az egri és a kézműves szemlélettel dolgozó hazai borászok körének. Kis szériában készülő tételeik mindig erősen tükrözik a szigorú terméskorlátozás és a gondos művelés szőlőre gyakorolt hatását, mely boraikat tartalmassá és egyedivé teszik. A Turcsek Orsolya és Tarnóczi Zoltán által vezetett pince életének aktualitásairól kérdeztük a borászokat.
Az Orsolya Pincéről készített interjúnk első részében átfogóan közelítettük meg előbb a hazai borfogyasztás kérdését, majd egyre szűkítve témánkat, folytattuk az Egri borvidékkel, végül a pincészet koncepcióját igyekeztünk megközelíteni. Mai beszélgetésünk már sokkal inkább olyan konkrétumok körül forog majd, mint az egyes dűlők, évjáratok, szőlőfajták.
Van egy olyan sztereotip csapda, hogyha egy falu végén álló pincészethez látogatunk, ahol ráadásul gyerekrajzok díszítik a címkéket, hajlamosak vagyunk azt gondolni, a saját világukba zárkózott emberekkel találkozunk. Pedig ahogy megérkeztünk Orsolyáék ostorosi pincéjébe, és leültünk egy pohár Kettőezerkilenc mellé, Tarnóczi Zoltán nem saját mikrovilágáról kezdett el beszélni, hanem hazánk bortermelői és borfogyasztói tevékenységét helyezte …
Úgy látjuk, mára közös akarattá formálódott, hogy az egri borászok a bikavér iránt egységesen elkötelezettek. A vörös házasítás korábban megtépázott hírneve az értő borfogyasztók körében lassan helyreáll, ahogy annak minőségi példái markánsan elvállnak az alsópolcos termékektől. Február 26-án, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartottak az egriek borvidéki kóstolót, amelyen az egri csillagok mellett természetesen a …
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
