Áll a bál az új földtörvény hatására Tokajban: a szabályozás semmissé tette a tokaji Hétszőlő birtok 99 évre szóló földhasználati jogát, így visszakerülhet az államhoz a földterület.
Áll a bál az új földtörvény hatására Tokajban: a szabályozás semmissé tette a tokaji Hétszőlő birtok 99 évre szóló földhasználati jogát, így visszakerülhet az államhoz a földterület.
Előző cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát a földművelésügyi miniszter szakmaközi szervezeti elismerésben részesítette. Az elismerés jogalapját a közösségi jog teremtette meg, de az elismerésre vonatkozó eljárás részletszabályait már a hazai jogszabályok biztosítják.
Nemrég ünnepélyes keretek között jelentette be Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezeti elismerésben részesült.
A címkézésről szóló eddigi cikkeinkben (itt az első és a második) a jelölés olyan elemeiről tettünk említést, amelyek a termelők és a fogyasztók számára is viszonylag jól ismertek. A kötelezően feltüntetendő elemek, illetve azon kifejezések, amelyek nem kötelezőek, de a legtöbb címkén mégis megtalálhatók, egyértelműek, jól ismert tartalommal rendelkeznek.
Címkézni nem könnyű. Nem csak azért, mert számos jogszabálynak kell egyszerre megfelelni, hanem azért is, mert a címke egy fontos kommunikációs felület, ahol a bortermelő közvetlen kapcsolatba léphet fogyasztójával.
A bor az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fogyasztói magatartásváltozások ellenére továbbra is bizalmi termék. Viszonyulásunk egy palack borhoz egészen más, mint bármilyen más termékhez. Bort leginkább nem szükségből fogyasztunk. Ezért a palackban rejlő borral szemben is mások az elvárásaink egy átlagos élelmiszerhez képest.
Törvénymódosítás – Az államfő kifogásainak figyelembevételével fogadta el ismét a parlament kormánypárti többsége a hegyközségi törvény módosítását hétfőn. A Ház három héttel ezelőtt a fideszes Font Sándor javaslatára szavazta meg a jogszabály-módosítást, Áder János köztársasági elnök azonban megtagadta az aláírását és visszaküldte az Országgyűlésnek, jelezve: nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket.
Törvénymódosítás – Font Sándor fideszes képviselő javaslatára hatályon kívül helyezte a parlament a hegyközségi törvény azon rendelkezését, amely előírja, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökét csak a szőlészeti, míg az alelnökét csak a borászati szekcióba tartozó küldöttek közül kell megválasztani.
Törvénymódosítás – Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tárgysorozatba vételre és általános vitára is alkalmasnak találta – 14 igen és 6 nem szavazat mellett – a hegyközségekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke, aki a módosítást jegyzi, szóbeli kiegészítésében elmondta: a módosításra azért volt szükség, hogy a törvény az eddigiénél is pontosabban és …
Határozathozatal – Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Áll a bál az új földtörvény hatására Tokajban: a szabályozás semmissé tette a tokaji Hétszőlő birtok 99 évre szóló földhasználati jogát, így visszakerülhet az államhoz a földterület.
Előző cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát a földművelésügyi miniszter szakmaközi szervezeti elismerésben részesítette. Az elismerés jogalapját a közösségi jog teremtette meg, de az elismerésre vonatkozó eljárás részletszabályait már a hazai jogszabályok biztosítják.
Nemrég ünnepélyes keretek között jelentette be Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezeti elismerésben részesült.
A címkézésről szóló eddigi cikkeinkben (itt az első és a második) a jelölés olyan elemeiről tettünk említést, amelyek a termelők és a fogyasztók számára is viszonylag jól ismertek. A kötelezően feltüntetendő elemek, illetve azon kifejezések, amelyek nem kötelezőek, de a legtöbb címkén mégis megtalálhatók, egyértelműek, jól ismert tartalommal rendelkeznek.
Címkézni nem könnyű. Nem csak azért, mert számos jogszabálynak kell egyszerre megfelelni, hanem azért is, mert a címke egy fontos kommunikációs felület, ahol a bortermelő közvetlen kapcsolatba léphet fogyasztójával.
A bor az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fogyasztói magatartásváltozások ellenére továbbra is bizalmi termék. Viszonyulásunk egy palack borhoz egészen más, mint bármilyen más termékhez. Bort leginkább nem szükségből fogyasztunk. Ezért a palackban rejlő borral szemben is mások az elvárásaink egy átlagos élelmiszerhez képest.
Törvénymódosítás – Az államfő kifogásainak figyelembevételével fogadta el ismét a parlament kormánypárti többsége a hegyközségi törvény módosítását hétfőn. A Ház három héttel ezelőtt a fideszes Font Sándor javaslatára szavazta meg a jogszabály-módosítást, Áder János köztársasági elnök azonban megtagadta az aláírását és visszaküldte az Országgyűlésnek, jelezve: nem tartalmazza teljes körűen az információszabadságról szóló törvényben megállapított garanciális feltételeket.
Törvénymódosítás – Font Sándor fideszes képviselő javaslatára hatályon kívül helyezte a parlament a hegyközségi törvény azon rendelkezését, amely előírja, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökét csak a szőlészeti, míg az alelnökét csak a borászati szekcióba tartozó küldöttek közül kell megválasztani.
Törvénymódosítás – Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tárgysorozatba vételre és általános vitára is alkalmasnak találta – 14 igen és 6 nem szavazat mellett – a hegyközségekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke, aki a módosítást jegyzi, szóbeli kiegészítésében elmondta: a módosításra azért volt szükség, hogy a törvény az eddigiénél is pontosabban és …
Határozathozatal – Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.