Milyen szőlőfajok vannak, és hogyan alakulnak ki az új szőlőfajták? Hogyan ültet szőlőt a szőlész, és hogyan egyensúlyoz túl sok és túl kevés között a szőlőtőke telepítésétől kivágásáig?
Milyen szőlőfajok vannak, és hogyan alakulnak ki az új szőlőfajták? Hogyan ültet szőlőt a szőlész, és hogyan egyensúlyoz túl sok és túl kevés között a szőlőtőke telepítésétől kivágásáig?
Karner Gáborral készített interjúnk első részében az indulás időszakáról beszéltünk, érdekes volt végigtekinteni az utat, amíg eljutott addig a szőlőművelési és borkészítési tudatosságig, amelyet módszertanában mai interjúnkban fejt majd ki. Ezen túl szót ejtünk még a sillerről mint borkategóriáról és a mátrai termőtájról is.
A köveskáli Pálffy Gyulával készített interjúnk előző részében a Káli-medence adottságairól, a pincészet indulásáról és a szőlészeti és borászati munkák módját megszabó hozzáállásáról beszélgettünk. Ma a térség kapcsán talán ritkábban felmerülő kék szőlők kérdéséről és az önellátó gazdálkodás fontosságáról ejtünk szót.
Nem sokat tudtam Zsófiról a látogatás előtt, leginkább csak azt, hogy egyike azon keveseknek, akire a kézműves jelzőt a Villányi borvidéken illeszteni szokták. Egy ilyen szó persze sosem mondhat igazán sokat, hiszen a kép azért annál egy kicsivel bonyolultabb, mint hogy a természet elvégzi a maga dolgát. Zsófiban is az az érdekes, hogy nagyon is …
A már jól ismert szekszárdi borászatok után az utóbbi években új neveket tanulunk. A második hullám egyik tagja az Eszterbauer Borászat, akinek pincéje immár egy évtizedes múltra tekint vissza. Persze a család borhoz való kötődése sokkal régebbi eredetű. Elsőként erről szerettünk volna többet megtudni Eszterbauer Jánostól.
Beszélgetésünk első részében az Egri Korona Borház kialakításának szempontjairól tudhattunk meg többet, majd elindultunk egy olyan úton, amely az önállóság jelentőségéről szól. A saját szőlőről kiszelektált élesztőtől, a pincészet tulajdonában álló kádárüzem és kőbánya adta szabadságig jutottunk. Most pedig arról kérdezzük Rácz Kingát, hogy a 220 hektárnyi szőlő művelése és annak feldolgozása mellett milyen lépéseket …
Van egy olyan sztereotip csapda, hogyha egy falu végén álló pincészethez látogatunk, ahol ráadásul gyerekrajzok díszítik a címkéket, hajlamosak vagyunk azt gondolni, a saját világukba zárkózott emberekkel találkozunk. Pedig ahogy megérkeztünk Orsolyáék ostorosi pincéjébe, és leültünk egy pohár Kettőezerkilenc mellé, Tarnóczi Zoltán nem saját mikrovilágáról kezdett el beszélni, hanem hazánk bortermelői és borfogyasztói tevékenységét helyezte …
Miután cikkünk előző részében áttekintettük Montecucco borvidékét, itt az ideje, hogy közelebbről is megismerkedjünk a Salustri család birtokával. A komplexum, amelyet apa és fia irányít, százötven hektáron terül el. Ebből csak tíz a művelés alá vont szőlőterület, a birtok legnagyobb részét erdő foglalja el, de jelentős itt az olajfák jelenléte, valamint más haszonnövényeket is termesztenek.
Ha azt mondja valaki, hogy Toszkána közepén van egy pince, amely kizárólag syrah készítéssel foglalkozik, nem sok borbarátnak dobban meg rögtön a szíve. Érdemes azonban tudni, hogy Cortonában, hála Napóleon csapatainak, a 18. század óta jelen vannak a nemzetközi szőlőfajták, így az itt készülő syrah 1984 óta eredetvédett státuszt viselhet Cortona Syrah DOC-ként.
Az utóbbi idő gazdasági folyamatai a luxus piacát is komolyan befolyásolták. Ha pedig a fényűzést keressük a borok világában, könnyen eljuthatunk a pezsgőkig, azok közül is annak legcsillogóbb példájáig, a champagne-ig. A következő összefoglalóból megtudhatjuk, mit tesznek a helyi gazdák a kialakult helyzet javítása érdekében, de ennél vidámabb hírekről is szót ejtünk, például kiderül, mire …
Milyen szőlőfajok vannak, és hogyan alakulnak ki az új szőlőfajták? Hogyan ültet szőlőt a szőlész, és hogyan egyensúlyoz túl sok és túl kevés között a szőlőtőke telepítésétől kivágásáig?
Karner Gáborral készített interjúnk első részében az indulás időszakáról beszéltünk, érdekes volt végigtekinteni az utat, amíg eljutott addig a szőlőművelési és borkészítési tudatosságig, amelyet módszertanában mai interjúnkban fejt majd ki. Ezen túl szót ejtünk még a sillerről mint borkategóriáról és a mátrai termőtájról is.
A köveskáli Pálffy Gyulával készített interjúnk előző részében a Káli-medence adottságairól, a pincészet indulásáról és a szőlészeti és borászati munkák módját megszabó hozzáállásáról beszélgettünk. Ma a térség kapcsán talán ritkábban felmerülő kék szőlők kérdéséről és az önellátó gazdálkodás fontosságáról ejtünk szót.
Nem sokat tudtam Zsófiról a látogatás előtt, leginkább csak azt, hogy egyike azon keveseknek, akire a kézműves jelzőt a Villányi borvidéken illeszteni szokták. Egy ilyen szó persze sosem mondhat igazán sokat, hiszen a kép azért annál egy kicsivel bonyolultabb, mint hogy a természet elvégzi a maga dolgát. Zsófiban is az az érdekes, hogy nagyon is …
A már jól ismert szekszárdi borászatok után az utóbbi években új neveket tanulunk. A második hullám egyik tagja az Eszterbauer Borászat, akinek pincéje immár egy évtizedes múltra tekint vissza. Persze a család borhoz való kötődése sokkal régebbi eredetű. Elsőként erről szerettünk volna többet megtudni Eszterbauer Jánostól.
Beszélgetésünk első részében az Egri Korona Borház kialakításának szempontjairól tudhattunk meg többet, majd elindultunk egy olyan úton, amely az önállóság jelentőségéről szól. A saját szőlőről kiszelektált élesztőtől, a pincészet tulajdonában álló kádárüzem és kőbánya adta szabadságig jutottunk. Most pedig arról kérdezzük Rácz Kingát, hogy a 220 hektárnyi szőlő művelése és annak feldolgozása mellett milyen lépéseket …
Van egy olyan sztereotip csapda, hogyha egy falu végén álló pincészethez látogatunk, ahol ráadásul gyerekrajzok díszítik a címkéket, hajlamosak vagyunk azt gondolni, a saját világukba zárkózott emberekkel találkozunk. Pedig ahogy megérkeztünk Orsolyáék ostorosi pincéjébe, és leültünk egy pohár Kettőezerkilenc mellé, Tarnóczi Zoltán nem saját mikrovilágáról kezdett el beszélni, hanem hazánk bortermelői és borfogyasztói tevékenységét helyezte …
Miután cikkünk előző részében áttekintettük Montecucco borvidékét, itt az ideje, hogy közelebbről is megismerkedjünk a Salustri család birtokával. A komplexum, amelyet apa és fia irányít, százötven hektáron terül el. Ebből csak tíz a művelés alá vont szőlőterület, a birtok legnagyobb részét erdő foglalja el, de jelentős itt az olajfák jelenléte, valamint más haszonnövényeket is termesztenek.
Ha azt mondja valaki, hogy Toszkána közepén van egy pince, amely kizárólag syrah készítéssel foglalkozik, nem sok borbarátnak dobban meg rögtön a szíve. Érdemes azonban tudni, hogy Cortonában, hála Napóleon csapatainak, a 18. század óta jelen vannak a nemzetközi szőlőfajták, így az itt készülő syrah 1984 óta eredetvédett státuszt viselhet Cortona Syrah DOC-ként.
Az utóbbi idő gazdasági folyamatai a luxus piacát is komolyan befolyásolták. Ha pedig a fényűzést keressük a borok világában, könnyen eljuthatunk a pezsgőkig, azok közül is annak legcsillogóbb példájáig, a champagne-ig. A következő összefoglalóból megtudhatjuk, mit tesznek a helyi gazdák a kialakult helyzet javítása érdekében, de ennél vidámabb hírekről is szót ejtünk, például kiderül, mire …
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
