Közlemény – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2014. februárjában ismételten megkezdte az újratelepítési jogok értékesítését. A HNT értékesítési felhívására a szőlőtermelők 474 db kérelmet nyújtottak be, együttesen 777 hektár területnagyságra. A központi tartalék terhére végrehajtott értékesítés feltételrendszerét jogszabályok határozzák meg. Valamennyi jogszabályi előírásnak megfelelő kérelem jóváhagyásra kerül.
FELHÍVÁS – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a HNT Elnökségének határozata alapján 2014. február 14-től február 24-ig a Telepítési Jogtartalékot megnyitja minden hegyközségi tag számára.
A szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V.24.) VM rendelet 15.§ (1) bekezdés felhatalmazása alapján, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2013. november 25-én lezárult elektronikus szavazását követően a telepítési jogtartalék tekintetében az alábbi értékesítési felhívást teszi közzé:
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Változások 2015 után – Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő „ideiglenes” rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
Kivágás, telepítés, jogtartalék – Az előző részben említettük, hogy a borpiaci szabályozás egyik fontos eleme a termelés korlátozása, amelynek eszköze a szőlőültetvények telepítésének tilalma. Ennek a tilalomnak az érvényre juttatása érdekében a közösségi jogszabályok 2008-tól a korábbiaknál is szigorúbb szankciók alkalmazását írják elő.
A múlt héten kétrészes interjút közültünk a CEVI, az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének hazánkban tartott konferenciája kapcsán. Míg akkor az új tag, Bulgária képviseletében Ivo Varbanov nyilatkozott a Vinoportnak, addig most a nemzetközi szervezet elnökét, Maud Plener-t kérdeztük.
Közlemény – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2014. februárjában ismételten megkezdte az újratelepítési jogok értékesítését. A HNT értékesítési felhívására a szőlőtermelők 474 db kérelmet nyújtottak be, együttesen 777 hektár területnagyságra. A központi tartalék terhére végrehajtott értékesítés feltételrendszerét jogszabályok határozzák meg. Valamennyi jogszabályi előírásnak megfelelő kérelem jóváhagyásra kerül.
FELHÍVÁS – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a HNT Elnökségének határozata alapján 2014. február 14-től február 24-ig a Telepítési Jogtartalékot megnyitja minden hegyközségi tag számára.
A szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V.24.) VM rendelet 15.§ (1) bekezdés felhatalmazása alapján, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2013. november 25-én lezárult elektronikus szavazását követően a telepítési jogtartalék tekintetében az alábbi értékesítési felhívást teszi közzé:
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Változások 2015 után – Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő „ideiglenes” rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
Kivágás, telepítés, jogtartalék – Az előző részben említettük, hogy a borpiaci szabályozás egyik fontos eleme a termelés korlátozása, amelynek eszköze a szőlőültetvények telepítésének tilalma. Ennek a tilalomnak az érvényre juttatása érdekében a közösségi jogszabályok 2008-tól a korábbiaknál is szigorúbb szankciók alkalmazását írják elő.
A múlt héten kétrészes interjút közültünk a CEVI, az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének hazánkban tartott konferenciája kapcsán. Míg akkor az új tag, Bulgária képviseletében Ivo Varbanov nyilatkozott a Vinoportnak, addig most a nemzetközi szervezet elnökét, Maud Plener-t kérdeztük.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
