A Csányi Pincészet nevének hallatán sokaknak a hipermarketek polcain jelenlevő, alacsonyabb árkategóriába sorolható borok jutnak eszünkbe. És valóban, ezen borok teszik ki a portfólió többségét. Gál Józseffel, a villányi Csányi Pincészet ügyvezetőjével készített interjúnkban ezért részletesen foglalkoztunk a méretből adódó különbségekkel, megvizsgálva milyen szemléletbeli eltérést jelent egy évi kétmillió palack bort forgalmazó pincészet életének irányítása.
FELHÍVÁS – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a HNT Elnökségének határozata alapján 2014. február 14-től február 24-ig a Telepítési Jogtartalékot megnyitja minden hegyközségi tag számára.
A megvalósításra vonatkozó legfontosabb szabályok – Az egyéni terv elfogadását követően az egyéni tervben vállalt ütemezésnek megfelelően kell a szerkezetátalakítási vagy átállítási műveleteket elvégezni. Fontos szabály, hogy a támogatás utófinanszírozás formájában érkezik, és kizárólag akkor lehetséges csak a támogatási összeg kifizetése, ha az egyéni tervben foglalt műveleteket ténylegesen és szakszerűen elvégezték. A végrehajtást az MVH adminisztratív …
Támogatás – Lezárult a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásának 2012/2013-as borpiaci évi kifizetése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jóval az Európai Uniós jogszabályban meghatározott október 15-ei határidő előtt befejezte a szőlőültetvény szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások 2012/2013. borpiaci évre rendelkezésre álló – 6,3 milliárd forintos – pénzügyi keret terhére történő kifizetését.
Magyary program – A hegybírók feladata lett augusztus 1-jétől a borszőlő ültetvények telepítésének, fajtaváltásának és kivágásának engedélyezése, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásának kezelése. A szőlészeti-borászati szakmai szervezetek egyhangúlag támogatták a módosítást, mivel így az engedélyek kiadása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Figula Mihállyal, a balatonfüredi borásszal készített interjúnkban megfordítottuk az általában logikus sorrendet, és elsőként a vörösborokról kezdtünk beszélni. Ma azonban rátérünk a borvidéket manapság inkább meghatározó fehérborokra, külön figyelmet szentelve annak a házasítási gyakorlatnak, amit a pincészet már több bora kapcsán is alkalmaz.
Változások 2015 után – Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő „ideiglenes” rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
Helyi érték – A város önkormányzata 2010-ben döntött arról, hogy két hektár területen szőlőültetvényt létesít, benne több mint egy hektáron csabagyöngye fajtát, a békéscsabai Stark Adolf nemesítő korán érő csemegeszőlőjét.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
A Csányi Pincészet nevének hallatán sokaknak a hipermarketek polcain jelenlevő, alacsonyabb árkategóriába sorolható borok jutnak eszünkbe. És valóban, ezen borok teszik ki a portfólió többségét. Gál Józseffel, a villányi Csányi Pincészet ügyvezetőjével készített interjúnkban ezért részletesen foglalkoztunk a méretből adódó különbségekkel, megvizsgálva milyen szemléletbeli eltérést jelent egy évi kétmillió palack bort forgalmazó pincészet életének irányítása.
FELHÍVÁS – A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a szőlőtermelési potenciálról szóló 38/2013 (V. 24.) VM rendelet 15. § (1) bekezdése, valamint a HNT Elnökségének határozata alapján 2014. február 14-től február 24-ig a Telepítési Jogtartalékot megnyitja minden hegyközségi tag számára.
A megvalósításra vonatkozó legfontosabb szabályok – Az egyéni terv elfogadását követően az egyéni tervben vállalt ütemezésnek megfelelően kell a szerkezetátalakítási vagy átállítási műveleteket elvégezni. Fontos szabály, hogy a támogatás utófinanszírozás formájában érkezik, és kizárólag akkor lehetséges csak a támogatási összeg kifizetése, ha az egyéni tervben foglalt műveleteket ténylegesen és szakszerűen elvégezték. A végrehajtást az MVH adminisztratív …
Támogatás – Lezárult a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásának 2012/2013-as borpiaci évi kifizetése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jóval az Európai Uniós jogszabályban meghatározott október 15-ei határidő előtt befejezte a szőlőültetvény szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások 2012/2013. borpiaci évre rendelkezésre álló – 6,3 milliárd forintos – pénzügyi keret terhére történő kifizetését.
Magyary program – A hegybírók feladata lett augusztus 1-jétől a borszőlő ültetvények telepítésének, fajtaváltásának és kivágásának engedélyezése, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásának kezelése. A szőlészeti-borászati szakmai szervezetek egyhangúlag támogatták a módosítást, mivel így az engedélyek kiadása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Figula Mihállyal, a balatonfüredi borásszal készített interjúnkban megfordítottuk az általában logikus sorrendet, és elsőként a vörösborokról kezdtünk beszélni. Ma azonban rátérünk a borvidéket manapság inkább meghatározó fehérborokra, külön figyelmet szentelve annak a házasítási gyakorlatnak, amit a pincészet már több bora kapcsán is alkalmaz.
Változások 2015 után – Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő „ideiglenes” rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
Helyi érték – A város önkormányzata 2010-ben döntött arról, hogy két hektár területen szőlőültetvényt létesít, benne több mint egy hektáron csabagyöngye fajtát, a békéscsabai Stark Adolf nemesítő korán érő csemegeszőlőjét.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
