Csökkent a világ szőlőterülete az elmúlt években, elsősorban az európai ültetvények zsugorodása miatt. 2000-ben a világ szőlőtermő területének még 62,5 százaléka volt Európában, 2013-ra ez az arány 55 százalékra csökkent.
Csökkent a világ szőlőterülete az elmúlt években, elsősorban az európai ültetvények zsugorodása miatt. 2000-ben a világ szőlőtermő területének még 62,5 százaléka volt Európában, 2013-ra ez az arány 55 százalékra csökkent.
A megvalósításra vonatkozó legfontosabb szabályok – Az egyéni terv elfogadását követően az egyéni tervben vállalt ütemezésnek megfelelően kell a szerkezetátalakítási vagy átállítási műveleteket elvégezni. Fontos szabály, hogy a támogatás utófinanszírozás formájában érkezik, és kizárólag akkor lehetséges csak a támogatási összeg kifizetése, ha az egyéni tervben foglalt műveleteket ténylegesen és szakszerűen elvégezték. A végrehajtást az MVH adminisztratív …
Bűncselekmény – Emlékeznek még arra, hogy a Villa Sandahlnak tavaly „több tízmilliós kárt okoztak ismeretlen tettesek” azzal, hogy több mint fél hektáron elmetszették a nagyjából harminc éves rajnai rizling tőkéket? Nos, azóta kiderült, összesen 1,5 millió forintnyi veszteségről volt szó, a tettes kilétére ugyanakkor azóta sem derült fény – hivatalosan. A csonkítás mindenesetre megismétlődött.
Támogatás – Lezárult a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásának 2012/2013-as borpiaci évi kifizetése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jóval az Európai Uniós jogszabályban meghatározott október 15-ei határidő előtt befejezte a szőlőültetvény szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások 2012/2013. borpiaci évre rendelkezésre álló – 6,3 milliárd forintos – pénzügyi keret terhére történő kifizetését.
Magyary program – A hegybírók feladata lett augusztus 1-jétől a borszőlő ültetvények telepítésének, fajtaváltásának és kivágásának engedélyezése, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásának kezelése. A szőlészeti-borászati szakmai szervezetek egyhangúlag támogatták a módosítást, mivel így az engedélyek kiadása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Változások 2015 után – Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő „ideiglenes” rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
Kivágás, telepítés, jogtartalék – Az előző részben említettük, hogy a borpiaci szabályozás egyik fontos eleme a termelés korlátozása, amelynek eszköze a szőlőültetvények telepítésének tilalma. Ennek a tilalomnak az érvényre juttatása érdekében a közösségi jogszabályok 2008-tól a korábbiaknál is szigorúbb szankciók alkalmazását írják elő.
Határok, szabályszegések, szankciók – Kevésbé lehetne aktuálisabb folytatást találni a borpiaci szabályozásról szóló sorozatnak, mint éppen a termelési potenciált érintő szabályozás témakörét. Ennek a kérdésnek éppen az ad apropót, hogy a szabályozásnak ez a területe jelentős átalakulás előtt áll. Ami már egészen bizonyosan látszik, hogy a telepítéseket biztosan befolyásolni fogja valamilyen termeléskorlátozó intézkedés az elkövetkezendő évtizedekben.
Csökkent a világ szőlőterülete az elmúlt években, elsősorban az európai ültetvények zsugorodása miatt. 2000-ben a világ szőlőtermő területének még 62,5 százaléka volt Európában, 2013-ra ez az arány 55 százalékra csökkent.
A megvalósításra vonatkozó legfontosabb szabályok – Az egyéni terv elfogadását követően az egyéni tervben vállalt ütemezésnek megfelelően kell a szerkezetátalakítási vagy átállítási műveleteket elvégezni. Fontos szabály, hogy a támogatás utófinanszírozás formájában érkezik, és kizárólag akkor lehetséges csak a támogatási összeg kifizetése, ha az egyéni tervben foglalt műveleteket ténylegesen és szakszerűen elvégezték. A végrehajtást az MVH adminisztratív …
Bűncselekmény – Emlékeznek még arra, hogy a Villa Sandahlnak tavaly „több tízmilliós kárt okoztak ismeretlen tettesek” azzal, hogy több mint fél hektáron elmetszették a nagyjából harminc éves rajnai rizling tőkéket? Nos, azóta kiderült, összesen 1,5 millió forintnyi veszteségről volt szó, a tettes kilétére ugyanakkor azóta sem derült fény – hivatalosan. A csonkítás mindenesetre megismétlődött.
Támogatás – Lezárult a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásának 2012/2013-as borpiaci évi kifizetése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jóval az Európai Uniós jogszabályban meghatározott október 15-ei határidő előtt befejezte a szőlőültetvény szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások 2012/2013. borpiaci évre rendelkezésre álló – 6,3 milliárd forintos – pénzügyi keret terhére történő kifizetését.
Magyary program – A hegybírók feladata lett augusztus 1-jétől a borszőlő ültetvények telepítésének, fajtaváltásának és kivágásának engedélyezése, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásának kezelése. A szőlészeti-borászati szakmai szervezetek egyhangúlag támogatták a módosítást, mivel így az engedélyek kiadása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.
Telepítés és a kivágás engedélyezése – A telepítési jogok szabályozásának természetes velejárója, hogy a szőlőültetvény-felület nagyságának változását nyomon kell követni a tagállamoknak. Ez a követelmény nem csak azt eredményezi, hogy minden telepítés, valamint kivágás engedélyhez kötött, hanem azt is, hogy a telepítések és kivágások egyenlegének létezzen országos nyilvántartása, amelyből évente Magyarországnak is adatot kell szolgáltatnia.
Változások 2015 után – Az előző részekben a telepítési jogok működésével, kínálatszabályozó szerepével foglalkoztunk részletesen. A több évtizedes múltra visszatekintő „ideiglenes” rendszer jövőjéről hivatalos formában ugyan még nem született jogszabály, de az EU Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen meghozta az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.
Kínálatszabályozás – A szőlőtermelési potenciál szabályozásával (telepítési tilalom, telepítési jogok rendszere) kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért van szükség ilyen rendszer fenntartására, ezek az intézkedések segítik-e a bortermelést, vagy éppen akadályozzák azt.
Kivágás, telepítés, jogtartalék – Az előző részben említettük, hogy a borpiaci szabályozás egyik fontos eleme a termelés korlátozása, amelynek eszköze a szőlőültetvények telepítésének tilalma. Ennek a tilalomnak az érvényre juttatása érdekében a közösségi jogszabályok 2008-tól a korábbiaknál is szigorúbb szankciók alkalmazását írják elő.
Határok, szabályszegések, szankciók – Kevésbé lehetne aktuálisabb folytatást találni a borpiaci szabályozásról szóló sorozatnak, mint éppen a termelési potenciált érintő szabályozás témakörét. Ennek a kérdésnek éppen az ad apropót, hogy a szabályozásnak ez a területe jelentős átalakulás előtt áll. Ami már egészen bizonyosan látszik, hogy a telepítéseket biztosan befolyásolni fogja valamilyen termeléskorlátozó intézkedés az elkövetkezendő évtizedekben.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
