Négy éves vizsgálat ért véget nemrég az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Lakatos László egyetemi docens, a Környezettudományi és Tájökológiai tanszék vezetője mai ésszel nehezen felfogható forgatókönyvet skiccelt fel a közelebbi és távolabbi jövőre.
A klímaváltozás következtében egy-két évtizeden belül a szárazságot a mostaniaknál sokkal jobban tűrő szőlőnövényre lesz szükség. Elszigetelt kutatások zajlanak itthon arra vonatkozóan, melyik szőlőalany veheti át a most még szinte egyeduralkodó Teleki 5C és Teleki-Kober 5BB helyét. Már ha egyáltalán szükség van erre.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Dél-Afrika nyugati részét sújtó súlyos szárazság és vízhiány (ami miatt már a főváros vízellátása is veszélyben van) a 2018-as szőlőtermésre is hatással lehet. Becslések szerint, ha nem áll be jelentős fordulat az időjárásban, akár 50%-os is lehet a terméscsökkenés a tavalyi évhez képest. A Francois Viljoen, a dél-afrikai borászatokat összefogó …
A Geisenheimi Egyetem kutatói regionális klímamodellek készítésével próbálják megjósolni, hogy mire számíthatnak a borászok a nem is olyan távoli jövőben.
Arra próbáltunk választ kapni magyar borászoktól, hogy miként van hatással a szőlőre és a borra az éghajlat változása, és mit lehet tenni ellene. Ha lehet egyáltalán. A problémák hosszan sorolhatók, egyértelmű válasz pedig nem érkezett…
Szeptember végéhez értünk. Zajlik a szüret, bár sokan késleltetik, hiszen egészséges a szőlő, és viszonylag kis kockázattal megéri az aszúsodásra várni.
A klímaváltozás a borvidékekre és a borászatra is hatással lesz, de már most is érzezhetőek az átalakulások. Több tanulmány is foglalkozik a címben feltett kérdéssel. Lehet, hogy 2050-ben már nem tudunk majd Bordeaux-i vagy Toszkán borokat inni?
A tavalyi szomorkás szüret után idén optimistán vágnak neki az ősznek az osztrák borászok. Az őket tömörítő szervezet elnöke, Johannes Schmuckenschlager mintegy 2,4-2,5 millió hektoliter borra számít idén.
A furmint a vizsgált hat tokaji dűlőben cukorfokban jelentősen magasabb, mint az előző években, míg savtartalom tekintetében eléri a 2012-es év alacsony értékét.
Soha ilyen korán nem végezték még próbaszüretet Tokajban. De rekordot döntöttek Olaszországban és Washingtonban is. Valószínűleg Bordeaux és Burgundia is a szokásosnál korábban fog rajtolni.
Négy éves vizsgálat ért véget nemrég az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Lakatos László egyetemi docens, a Környezettudományi és Tájökológiai tanszék vezetője mai ésszel nehezen felfogható forgatókönyvet skiccelt fel a közelebbi és távolabbi jövőre.
A klímaváltozás következtében egy-két évtizeden belül a szárazságot a mostaniaknál sokkal jobban tűrő szőlőnövényre lesz szükség. Elszigetelt kutatások zajlanak itthon arra vonatkozóan, melyik szőlőalany veheti át a most még szinte egyeduralkodó Teleki 5C és Teleki-Kober 5BB helyét. Már ha egyáltalán szükség van erre.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Dél-Afrika nyugati részét sújtó súlyos szárazság és vízhiány (ami miatt már a főváros vízellátása is veszélyben van) a 2018-as szőlőtermésre is hatással lehet. Becslések szerint, ha nem áll be jelentős fordulat az időjárásban, akár 50%-os is lehet a terméscsökkenés a tavalyi évhez képest. A Francois Viljoen, a dél-afrikai borászatokat összefogó …
A Geisenheimi Egyetem kutatói regionális klímamodellek készítésével próbálják megjósolni, hogy mire számíthatnak a borászok a nem is olyan távoli jövőben.
Arra próbáltunk választ kapni magyar borászoktól, hogy miként van hatással a szőlőre és a borra az éghajlat változása, és mit lehet tenni ellene. Ha lehet egyáltalán. A problémák hosszan sorolhatók, egyértelmű válasz pedig nem érkezett…
Szeptember végéhez értünk. Zajlik a szüret, bár sokan késleltetik, hiszen egészséges a szőlő, és viszonylag kis kockázattal megéri az aszúsodásra várni.
A klímaváltozás a borvidékekre és a borászatra is hatással lesz, de már most is érzezhetőek az átalakulások. Több tanulmány is foglalkozik a címben feltett kérdéssel. Lehet, hogy 2050-ben már nem tudunk majd Bordeaux-i vagy Toszkán borokat inni?
A tavalyi szomorkás szüret után idén optimistán vágnak neki az ősznek az osztrák borászok. Az őket tömörítő szervezet elnöke, Johannes Schmuckenschlager mintegy 2,4-2,5 millió hektoliter borra számít idén.
A furmint a vizsgált hat tokaji dűlőben cukorfokban jelentősen magasabb, mint az előző években, míg savtartalom tekintetében eléri a 2012-es év alacsony értékét.
Soha ilyen korán nem végezték még próbaszüretet Tokajban. De rekordot döntöttek Olaszországban és Washingtonban is. Valószínűleg Bordeaux és Burgundia is a szokásosnál korábban fog rajtolni.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
