Hazánkban igaz nem tartozik a népszerű fajták közé, de más országokban rendkívül sikeres a syrah. Eredetéről nemrég egy rövid cikket is közöltünk, amelyben kitérünk az új- és óvilági termőterületeire. Most A Művelt Alkoholista vett górcső alá három tételt, amelyek híres syrah régiókból származnak: „St. Cosme Crozes Hermitage 2012 (Franciaország) Fűszeresebb, mint gyümölcsös. A fekete …
E két vidék kevés egységességet mutat, változatos borkínálatát felfedezni izgalmas kihívás.
Franciaország több borvidékén is kiemelt szerep jut a folyóvizeknek; a Loire- és a Rhone-völgy nevükben is hangsúlyozzák fontosságát.
Bizony, sokszor a hordóban érlelt, ásványos talajról származó fehéreknek sem árt a levegőztetés. Sőt, egyes pezsgőknek sem.
A kihalás szélén állt, de a nyolcvanas évek közepén újra fellendült a viognier eltelepítése. Ez a dél-franciaországból elterjedt fehér szőlőfajta hazánkban is megvetette lábát Gál Tibornak köszönhetően. A tökéletességre törekvő borászok és szőlészek számára kihívást jelent a viognier, de talán ezért sem véletlen, hogy megmenekült a fajta. Íme, egy kis viognier kalauz!
A dél-afrikai Saronsberg borászával készített interjúnk első részében az ország borászati stratégiájának kérdését elemeztük. Ma konkrétabb válaszokat kapunk arra a kérdésre, hogy az elképzelt borstílus hogyan is valósítható meg a gyakorlatban, például a szüretelés és a préselés módját tekintve. Mindezek előtt azonban Dewaldt Heyns arra válaszol, hogy melyik a legfontosabb fajta a számára.
A Saronsberg pincészet borászával készített interjúnkban elsőként nem is szőlészeti és borkészítési filozófiáján át közelítjük meg a borászatot, hanem magán Dél-Afrikán mint bortermelő országon és az utóbbi évtizedekben ott lezajló változásokon keresztül. Megértve a körülményeket sokkal érdekesebbé és komplexebbé válnak az egyedi történet kapcsán kapott válaszok.
Jön a nyár, jön a könnyed, üde, gyümölcsös finomságok ideje. Eddig ez nagyjából így működött idehaza, de az utóbbi néhány évben más irányt vett a történet. Ma már nem csak a nyári hőségben hűsíti magát rozéval a magyar. Sok borvidéken nagyságrendet lépett előre a rozétermelés. S hogy mi lehet e mögött a jelenség mögött? Véleményem …
Franciaország számtalan, az egész világon ismert borvidék hazája. Melyik borbarát ne hallott volna már például a burgundi és bordeaux-i borokról vagy a champagne-ról? Nem elég azonban ezen elnevezések ismerete ahhoz, hogy valaki könnyen kiigazodjon a címkéken, hiszen a gyakran óriási borvidékeket számtalan kisebb-nagyobb alrégióra hálózza be. A felfedezőút szinte végtelennek tűnhet, épp ezért tanácsos úgy …
Hazánkban igaz nem tartozik a népszerű fajták közé, de más országokban rendkívül sikeres a syrah. Eredetéről nemrég egy rövid cikket is közöltünk, amelyben kitérünk az új- és óvilági termőterületeire. Most A Művelt Alkoholista vett górcső alá három tételt, amelyek híres syrah régiókból származnak: „St. Cosme Crozes Hermitage 2012 (Franciaország) Fűszeresebb, mint gyümölcsös. A fekete …
E két vidék kevés egységességet mutat, változatos borkínálatát felfedezni izgalmas kihívás.
Franciaország több borvidékén is kiemelt szerep jut a folyóvizeknek; a Loire- és a Rhone-völgy nevükben is hangsúlyozzák fontosságát.
Bizony, sokszor a hordóban érlelt, ásványos talajról származó fehéreknek sem árt a levegőztetés. Sőt, egyes pezsgőknek sem.
A kihalás szélén állt, de a nyolcvanas évek közepén újra fellendült a viognier eltelepítése. Ez a dél-franciaországból elterjedt fehér szőlőfajta hazánkban is megvetette lábát Gál Tibornak köszönhetően. A tökéletességre törekvő borászok és szőlészek számára kihívást jelent a viognier, de talán ezért sem véletlen, hogy megmenekült a fajta. Íme, egy kis viognier kalauz!
A dél-afrikai Saronsberg borászával készített interjúnk első részében az ország borászati stratégiájának kérdését elemeztük. Ma konkrétabb válaszokat kapunk arra a kérdésre, hogy az elképzelt borstílus hogyan is valósítható meg a gyakorlatban, például a szüretelés és a préselés módját tekintve. Mindezek előtt azonban Dewaldt Heyns arra válaszol, hogy melyik a legfontosabb fajta a számára.
A Saronsberg pincészet borászával készített interjúnkban elsőként nem is szőlészeti és borkészítési filozófiáján át közelítjük meg a borászatot, hanem magán Dél-Afrikán mint bortermelő országon és az utóbbi évtizedekben ott lezajló változásokon keresztül. Megértve a körülményeket sokkal érdekesebbé és komplexebbé válnak az egyedi történet kapcsán kapott válaszok.
Jön a nyár, jön a könnyed, üde, gyümölcsös finomságok ideje. Eddig ez nagyjából így működött idehaza, de az utóbbi néhány évben más irányt vett a történet. Ma már nem csak a nyári hőségben hűsíti magát rozéval a magyar. Sok borvidéken nagyságrendet lépett előre a rozétermelés. S hogy mi lehet e mögött a jelenség mögött? Véleményem …
Franciaország számtalan, az egész világon ismert borvidék hazája. Melyik borbarát ne hallott volna már például a burgundi és bordeaux-i borokról vagy a champagne-ról? Nem elég azonban ezen elnevezések ismerete ahhoz, hogy valaki könnyen kiigazodjon a címkéken, hiszen a gyakran óriási borvidékeket számtalan kisebb-nagyobb alrégióra hálózza be. A felfedezőút szinte végtelennek tűnhet, épp ezért tanácsos úgy …
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
