A középkori és kora újkori Tolcsva mezőváros egyik legváltozatosabb történelemmel rendelkező szőlőhegye a Gyopáros/Gyapáros.
A középkori és kora újkori Tolcsva mezőváros egyik legváltozatosabb történelemmel rendelkező szőlőhegye a Gyopáros/Gyapáros.
A vámosújfalui Rány a tokaj-hegyaljai borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak ott szőlők.
A régi feljegyzések hol Bodrogkeresztúr, hol Tarcal, hol pedig Tokaj határában írták le, azonban a 16. század közepe óta a források egyöntetűen tarcali szőlőhegyként nevezik meg.
Mád mezőváros komoly presztízzsel bíró, azonban manapság kissé háttérbe szorult szőlőhegye a Kővágó.
A régi feljegyzések még bodrogkeresztúri (Kerezthwr) szőlőként írták le a Poklost. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, az úgynevezett poklosok után kapta.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése ugyanakkor nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló magyar Megyer törzzsel, amelyből az Árpád-ház is származott.
Az elmúlt évszázadokban Tállya legnagyobb presztízsű szőlőhegyének tartották a Palotát, amihez természetesen hozzájárult ódon, patinás múltja is. Érdemes megismerni.
A tállyai Hasznos eredendően a tállyai váruradalom szőlője volt, melyet 1459 óta a Szapolyaiak birtokoltak. Nevének eredete a termékenységet jelölő régi magyar haszon szóra vezethető vissza.
A 15. század második felében a többségében szász lakosú Bártfa a szerémségi borok helyett hegyaljai borokkal kezdett kereskedni…
A középkori és kora újkori Tolcsva mezőváros egyik legváltozatosabb történelemmel rendelkező szőlőhegye a Gyopáros/Gyapáros.
A vámosújfalui Rány a tokaj-hegyaljai borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak ott szőlők.
A régi feljegyzések hol Bodrogkeresztúr, hol Tarcal, hol pedig Tokaj határában írták le, azonban a 16. század közepe óta a források egyöntetűen tarcali szőlőhegyként nevezik meg.
Mád mezőváros komoly presztízzsel bíró, azonban manapság kissé háttérbe szorult szőlőhegye a Kővágó.
A régi feljegyzések még bodrogkeresztúri (Kerezthwr) szőlőként írták le a Poklost. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, az úgynevezett poklosok után kapta.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése ugyanakkor nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló magyar Megyer törzzsel, amelyből az Árpád-ház is származott.
Az elmúlt évszázadokban Tállya legnagyobb presztízsű szőlőhegyének tartották a Palotát, amihez természetesen hozzájárult ódon, patinás múltja is. Érdemes megismerni.
A tállyai Hasznos eredendően a tállyai váruradalom szőlője volt, melyet 1459 óta a Szapolyaiak birtokoltak. Nevének eredete a termékenységet jelölő régi magyar haszon szóra vezethető vissza.
A 15. század második felében a többségében szász lakosú Bártfa a szerémségi borok helyett hegyaljai borokkal kezdett kereskedni…
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
