Szentesi József a Velencei-tó körzetében műveli szőlőit, amelyek igazi kuriozitást jelentenek abból a szempontból, hogy általuk olyan régi magyar fajtákba lehelnek újra életet, amelyek sokáig csak kutatóintézeteken belül vegetáltak. Valószínűleg kevesen hallottak az olyan mesebeli nevű szőlőfajtákról, mint a balafánt, a tihanyi kék vagy a vörös dinka, most azonban nemcsak a neveiket említjük meg, hanem …
Érdemes tudni, hogy a 18. század közepéig a magyar nép főleg juhokat tartott, csak ezután kezdődött a szarvasmarhák tejének hasznosítása a háztájakon. Mivel mindkét állat tejét szívesen fogyasztottuk, megkaptuk a „tejivók” nevet. A tavasz kezdetén visszatérünk az ősi juhsajtokhoz, de cikkünkben szó lesz még a medvehagymáról és a böjti ételekről is.
Szentesi József a Velencei-tó körzetében műveli szőlőit, amelyek igazi kuriozitást jelentenek abból a szempontból, hogy általuk olyan régi magyar fajtákba lehelnek újra életet, amelyek sokáig csak kutatóintézeteken belül vegetáltak. Valószínűleg kevesen hallottak az olyan mesebeli nevű szőlőfajtákról, mint a balafánt, a tihanyi kék vagy a vörös dinka, most azonban nemcsak a neveiket említjük meg, hanem …
Érdemes tudni, hogy a 18. század közepéig a magyar nép főleg juhokat tartott, csak ezután kezdődött a szarvasmarhák tejének hasznosítása a háztájakon. Mivel mindkét állat tejét szívesen fogyasztottuk, megkaptuk a „tejivók” nevet. A tavasz kezdetén visszatérünk az ősi juhsajtokhoz, de cikkünkben szó lesz még a medvehagymáról és a böjti ételekről is.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
