A tervek szerint hamarosan a polcokra kerül a világ első laboratóriumban készült bora. Szakember segítségével felkészülünk, mire számítsunk.
A tervek szerint hamarosan a polcokra kerül a világ első laboratóriumban készült bora. Szakember segítségével felkészülünk, mire számítsunk.
A szekszárdi Mészáros Borház kísérletező kedvű borászát kérdeztük.
Vannak Európa szerte nagy népszerűségnek örvendő szőlőalanyok, érdemes megnézni, hogy a mi borvidékünkön alkalmazhatók-e.
A világ bortermelése egyre inkább az egyéni értékek bemutatására törekszik, a világszerte fellelhető, nemzetközi fajtákból készülő borok mellett a fogyasztók egyre inkább a különleges, helyi szőlőkből készülő italokat keresik. A kadarka jól beilleszthető lenne ebbe a vonalba, ha Szekszárdnak végre sikerülne meghatároznia a fajta – és a belőle készülő bor – karakterét.
Ifj. Szepsy Istvánnal, a Szent Tamás főborászával készített interjúnk első felében főként a márkaépítés jelentőségéről és a Mád Furmint megszületésének okairól és koncepciójáról beszélgettünk. Ma egy, a borvidék hosszú távú jövője szempontjából döntő jelentőségűnek tűnő kérdést, a klónokat helyezzük a középpontba, feltérképezve azt, hogy mit tehet a megoldás megtalálása érdekében két tokaji pince.
A Saronsberg pincészet borászával készített interjúnkban elsőként nem is szőlészeti és borkészítési filozófiáján át közelítjük meg a borászatot, hanem magán Dél-Afrikán mint bortermelő országon és az utóbbi évtizedekben ott lezajló változásokon keresztül. Megértve a körülményeket sokkal érdekesebbé és komplexebbé válnak az egyedi történet kapcsán kapott válaszok.
Pár nappal ezelőtt indult, Mérész Sándorral, az Etyeki Kúria borászával készített interjúnkban főleg a most átépítés alatt álló feldolgozóról és a jövőbeli szőlőtelepítésekről beszélgettünk. Ma a borászat kapcsán az oly gyakran emlegetett pinot noirról hallhatunk többet, ezen túl pedig részletesen áttekintjük a szőlőfajták és klónok világában kevésszer emlegetett alanyok jelentőségét.
Mindig jó érzés egy olyan pincészetről hallani, amely szépen fejlődik. Ahogy azonban Pannonhalmán zajlanak az események, az hazai kontextusban mindenképpen kiemelkedő. Azt gondolhatnánk, hogy egy ősrégi gyökerű, egyházi kötődésű intézménynek merevnek kellene lennie, az Apátságról, a hozzájuk tartozó pincészetről és a többi létesítményről azonban ez nem igazán mondható el.
Bár a gazdasági visszaesés Chilére is kihatott, a kezdeti ijedtség után az ország az egyik nyertese – már ha létezik ilyen – lett a kialakuló szituációnak. Köszönhető ez annak az általános tapasztalatnak, hogy az emberek ilyen körülmények között sem isznak kevesebbet, maximum olcsóbbat, Chile pedig a szomszédos Argentínával együtt jó ár-érték arányú borairól híres. Következő …
A tervek szerint hamarosan a polcokra kerül a világ első laboratóriumban készült bora. Szakember segítségével felkészülünk, mire számítsunk.
A szekszárdi Mészáros Borház kísérletező kedvű borászát kérdeztük.
Vannak Európa szerte nagy népszerűségnek örvendő szőlőalanyok, érdemes megnézni, hogy a mi borvidékünkön alkalmazhatók-e.
A világ bortermelése egyre inkább az egyéni értékek bemutatására törekszik, a világszerte fellelhető, nemzetközi fajtákból készülő borok mellett a fogyasztók egyre inkább a különleges, helyi szőlőkből készülő italokat keresik. A kadarka jól beilleszthető lenne ebbe a vonalba, ha Szekszárdnak végre sikerülne meghatároznia a fajta – és a belőle készülő bor – karakterét.
Ifj. Szepsy Istvánnal, a Szent Tamás főborászával készített interjúnk első felében főként a márkaépítés jelentőségéről és a Mád Furmint megszületésének okairól és koncepciójáról beszélgettünk. Ma egy, a borvidék hosszú távú jövője szempontjából döntő jelentőségűnek tűnő kérdést, a klónokat helyezzük a középpontba, feltérképezve azt, hogy mit tehet a megoldás megtalálása érdekében két tokaji pince.
A Saronsberg pincészet borászával készített interjúnkban elsőként nem is szőlészeti és borkészítési filozófiáján át közelítjük meg a borászatot, hanem magán Dél-Afrikán mint bortermelő országon és az utóbbi évtizedekben ott lezajló változásokon keresztül. Megértve a körülményeket sokkal érdekesebbé és komplexebbé válnak az egyedi történet kapcsán kapott válaszok.
Pár nappal ezelőtt indult, Mérész Sándorral, az Etyeki Kúria borászával készített interjúnkban főleg a most átépítés alatt álló feldolgozóról és a jövőbeli szőlőtelepítésekről beszélgettünk. Ma a borászat kapcsán az oly gyakran emlegetett pinot noirról hallhatunk többet, ezen túl pedig részletesen áttekintjük a szőlőfajták és klónok világában kevésszer emlegetett alanyok jelentőségét.
Mindig jó érzés egy olyan pincészetről hallani, amely szépen fejlődik. Ahogy azonban Pannonhalmán zajlanak az események, az hazai kontextusban mindenképpen kiemelkedő. Azt gondolhatnánk, hogy egy ősrégi gyökerű, egyházi kötődésű intézménynek merevnek kellene lennie, az Apátságról, a hozzájuk tartozó pincészetről és a többi létesítményről azonban ez nem igazán mondható el.
Bár a gazdasági visszaesés Chilére is kihatott, a kezdeti ijedtség után az ország az egyik nyertese – már ha létezik ilyen – lett a kialakuló szituációnak. Köszönhető ez annak az általános tapasztalatnak, hogy az emberek ilyen körülmények között sem isznak kevesebbet, maximum olcsóbbat, Chile pedig a szomszédos Argentínával együtt jó ár-érték arányú borairól híres. Következő …
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
