Távolról sem előzmény nélküli a most elfogadott törvény, ami hegyi és síkfekvésű szőlőterületekre osztaná fel a Tokaji borvidéket. Igazából csak a szocializmus évtizedeiben szorult háttérbe a koncepció.
Távolról sem előzmény nélküli a most elfogadott törvény, ami hegyi és síkfekvésű szőlőterületekre osztaná fel a Tokaji borvidéket. Igazából csak a szocializmus évtizedeiben szorult háttérbe a koncepció.
A nevezett szőlőterület a történelmi Mézesmál szőlőhegye részét képezte része. A múltban sokkalta nagyobb kiterjedésű volt.
Tarcal határban található Feketehegyet ugyancsak a borvidék patinás múlttal rendelkező szőlőhegyei közé sorolják.
A helybeliek megélhetése és a fiatalok helyben tartása csak egész éves munkával lenne biztosítható. Erre a szezon valljuk be, tömegesen sosem lesz képes. Vele ellentétben a szőlő és a bor évezredek óta bizonyít.
A vámosújfalui Rány a tokaj-hegyaljai borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak ott szőlők.
A régi feljegyzések még bodrogkeresztúri (Kerezthwr) szőlőként írták le a Poklost. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, az úgynevezett poklosok után kapta.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése ugyanakkor nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló magyar Megyer törzzsel, amelyből az Árpád-ház is származott.
A 15. század második felében a többségében szász lakosú Bártfa a szerémségi borok helyett hegyaljai borokkal kezdett kereskedni…
A tállyai Tökösmál szőlőhegy a borvidék egyik legnagyobb múltú szőlőtermő helyei közé tartozik. Eredete a középkorra nyúlik vissza.
Távolról sem előzmény nélküli a most elfogadott törvény, ami hegyi és síkfekvésű szőlőterületekre osztaná fel a Tokaji borvidéket. Igazából csak a szocializmus évtizedeiben szorult háttérbe a koncepció.
A nevezett szőlőterület a történelmi Mézesmál szőlőhegye részét képezte része. A múltban sokkalta nagyobb kiterjedésű volt.
Tarcal határban található Feketehegyet ugyancsak a borvidék patinás múlttal rendelkező szőlőhegyei közé sorolják.
A helybeliek megélhetése és a fiatalok helyben tartása csak egész éves munkával lenne biztosítható. Erre a szezon valljuk be, tömegesen sosem lesz képes. Vele ellentétben a szőlő és a bor évezredek óta bizonyít.
A vámosújfalui Rány a tokaj-hegyaljai borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak ott szőlők.
A régi feljegyzések még bodrogkeresztúri (Kerezthwr) szőlőként írták le a Poklost. Nevét a kiváltságos uradalmi szurokfőző mesterek, az úgynevezett poklosok után kapta.
Nagy Kornél újabb könyvet ígér, de a dűlőtörténelmi sorozata a Vinoporton is folytatódik.
A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése ugyanakkor nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló magyar Megyer törzzsel, amelyből az Árpád-ház is származott.
A 15. század második felében a többségében szász lakosú Bártfa a szerémségi borok helyett hegyaljai borokkal kezdett kereskedni…
A tállyai Tökösmál szőlőhegy a borvidék egyik legnagyobb múltú szőlőtermő helyei közé tartozik. Eredete a középkorra nyúlik vissza.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
