Amfora, héjon áztatás, keserű narancs, Grúzia. Ezek azok a szavak, melyek elsőként eszébe jutnak az embernek, ha narancsborról esik szó. Hogy mi is az a narancsbor, azt még kevesen tudják igazán Magyarországon, ennek ellenére a téma nem is lehetne kevésbé megosztó.
2018. február 6-án, Miskolc-Tapolcán került megrendezésre az ország első narancsbor témájú konferenciája. A konferencián egyetemi kutatók, borászok, a gasztronómia és a kereskedelem meghatározó szereplői osztották meg gondolataikat a narancsborokról, azok jellemzőiről, erényeiről és helyükről a hazai borkínálatban.
Kezdődhetne úgy is, hogy a sokadik váratlanul hideg, kedvetlen, nyálkás-esős őszi napon a borongó hedonista figyelmes őrangyala visszaszerzi a napsütést egy aranyló borokról szóló előadás formájában.
Nem csak a borkészítők, hanem a borszakértők is egyre több figyelmet fordítanak az agyagedényben és amfóratartályban erjesztett és érlelt fehérbor különlegességnek, a narancsbornak. Ezekben a tételekben a hosszú héjon áztatás által egészen különös aromavilág fejlődik ki. A világ gasztronómiai trendjeit tanulmányozva a narancsbor (újra)megjelenése igazi ritkaságnak és különlegességnek számít.
Egy oregoni pincészet, amely áramot és üzemanyagot sem használ a borkészítéshez.
Meglepő módon visszatér a köztudatba a retsina, Görögország hagyományos, ám igencsak megosztó bortípusa – írja a Winefolly.
Az e-mailekben használt @ jelet mi magyarok kukacnak mondjuk, de a horvátok és a szlovének majomnak, a fehéroroszok kígyónak és még sorolhatnánk. De valójában honnan ered? A @ első ismert említése a termékek árának jelölése értelmében 1536-ban történt. Egy firenzei kereskedő, Francesco Lapi leveleiben tűnik fel, a borok árát jelölte ezzel. Innen már csak …
Josko Gravner, az észak-olaszországi bortermelő egy videót posztolt a pincészetének Facebook oldalára, amelyben a bor amfórában való zenéjét hallhatjuk:
Josko Gravner nevét jól ismerik az amfórában készült borok szerelmesei. Az egyszerűség és természetesség híve Joskos Gravner, aki 300 éves pincéjében készíti el borait az olasz-szlovén határnál. Már a szőlőben különleges odafigyeléssel és a Hold állását figyelembe véve végzi a munkákat, majd a borkészítés során amfórát használ. Egy könyv készült a munkájáról, gondolatairól, amelyet a …
Június közepén már jócskán benne vagyunk a nyárban, ilyenkor a testes, nehéz vörösborok háttérbe szorulnak és csak a hidegebb napokon kerülnek elő a pincéből. Azonban akadnak, akik még a kánikulában is inkább egy cabernet franc-ra vágynak, mert nem nagy rajongójuk a fehérboroknak. De nem csak friss, könnyű, ropogós fehérek léteznek!
Amfora, héjon áztatás, keserű narancs, Grúzia. Ezek azok a szavak, melyek elsőként eszébe jutnak az embernek, ha narancsborról esik szó. Hogy mi is az a narancsbor, azt még kevesen tudják igazán Magyarországon, ennek ellenére a téma nem is lehetne kevésbé megosztó.
2018. február 6-án, Miskolc-Tapolcán került megrendezésre az ország első narancsbor témájú konferenciája. A konferencián egyetemi kutatók, borászok, a gasztronómia és a kereskedelem meghatározó szereplői osztották meg gondolataikat a narancsborokról, azok jellemzőiről, erényeiről és helyükről a hazai borkínálatban.
Kezdődhetne úgy is, hogy a sokadik váratlanul hideg, kedvetlen, nyálkás-esős őszi napon a borongó hedonista figyelmes őrangyala visszaszerzi a napsütést egy aranyló borokról szóló előadás formájában.
Nem csak a borkészítők, hanem a borszakértők is egyre több figyelmet fordítanak az agyagedényben és amfóratartályban erjesztett és érlelt fehérbor különlegességnek, a narancsbornak. Ezekben a tételekben a hosszú héjon áztatás által egészen különös aromavilág fejlődik ki. A világ gasztronómiai trendjeit tanulmányozva a narancsbor (újra)megjelenése igazi ritkaságnak és különlegességnek számít.
Egy oregoni pincészet, amely áramot és üzemanyagot sem használ a borkészítéshez.
Meglepő módon visszatér a köztudatba a retsina, Görögország hagyományos, ám igencsak megosztó bortípusa – írja a Winefolly.
Az e-mailekben használt @ jelet mi magyarok kukacnak mondjuk, de a horvátok és a szlovének majomnak, a fehéroroszok kígyónak és még sorolhatnánk. De valójában honnan ered? A @ első ismert említése a termékek árának jelölése értelmében 1536-ban történt. Egy firenzei kereskedő, Francesco Lapi leveleiben tűnik fel, a borok árát jelölte ezzel. Innen már csak …
Josko Gravner, az észak-olaszországi bortermelő egy videót posztolt a pincészetének Facebook oldalára, amelyben a bor amfórában való zenéjét hallhatjuk:
Josko Gravner nevét jól ismerik az amfórában készült borok szerelmesei. Az egyszerűség és természetesség híve Joskos Gravner, aki 300 éves pincéjében készíti el borait az olasz-szlovén határnál. Már a szőlőben különleges odafigyeléssel és a Hold állását figyelembe véve végzi a munkákat, majd a borkészítés során amfórát használ. Egy könyv készült a munkájáról, gondolatairól, amelyet a …
Június közepén már jócskán benne vagyunk a nyárban, ilyenkor a testes, nehéz vörösborok háttérbe szorulnak és csak a hidegebb napokon kerülnek elő a pincéből. Azonban akadnak, akik még a kánikulában is inkább egy cabernet franc-ra vágynak, mert nem nagy rajongójuk a fehérboroknak. De nem csak friss, könnyű, ropogós fehérek léteznek!
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
