„Forróság, égszakadás, még több munka, kísérlet, meglepetés, újrakezdés… Ezek a szavak jutnak az eszembe, ha visszagondolok az idei évre” – így kezdi blogbejegyzését Bencze István, a Szent György-hegyen borászkodó fiatalember.
„Március 10-én borulnak virágba első mandulafáink, ezekben a napokban végzünk a metszéssel is. Az április nyugodt és fagymentes, a rügyfakadás április 10-én kezdődik. A száraz, napos áprilisi időt követően májusban aranyat érő esős napok érkeznek a frissen telepített szőlő segítségére.
Június első napján fullasztó, trópusi párás hőség szakítja meg a kellemes időt. Kora reggel ömlik a víz a szőlő leveleiről, napközben 31-35 C köré emelkedik a hőmérséklet. Néhány nap múlva ez a kellemetlen nedvesség kezd megszűnni, augusztus elejéig tartó száraz és forró hetek köszöntenek ránk.(…)
A szárazságnak persze előnye is van: a szőlő makkegészséges, keveset és csak kulcsfontosságú pillanatokban permetezünk, melyet július végén teljesen be is fejezünk. Augusztusban a szélsőségek tetőznek, egy felhőszakadás 100 mm feletti csapadékmennyiséget zúdít ránk. Ez ahogy jött, olyan gyorsan le is folyik a hegyről, hatalmas károkat okozva tör és zúz.(…)
Egy érdekes gondolat, néha akaratlanul is eszembe jut: mintha nem csak mi közelednénk szőlőink megismerése felé. Önszántából a szőlő is minden évben halk lépteket tesz felénk. Megköszönik a segítséget, az egész éves odafigyelést. Lassan kinyílnak, spontán meg-megmutatják valódi személyiségüket, szépségüket és mélységüket.”
A teljes bejegyzést itt tudod elolvasni!
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
