Terminátor szőlőfajták Szekszárdon

A várakozások szerint e fajtáknál még járványok idején sem kell védekezni peronoszpóra és lisztharmat ellen; a területen vegyszer- és műtrágyamentes gazdálkodással termesztik majd az új fajtákat, amelyekből biobor is készül. Ez a Magyarországon ismert bioboroktól abban különbözik, hogy a szőlőművelésnél réz- és kéntartalmú készítményeket sem használnak fel – mondta a borász.
A kísérletet a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Intézete (SZBI) végzi; Kozma Pál, az intézet Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszékének vezetője elmondta: az intézet rezisztencianemesítési programjában arra törekednek, hogy az immunitás szintű és tartós rezisztenciákat kombinálják a versenyképes minőséggel.

 

Elmondta: az eddig elismert, a peronoszpórának és lisztharmatnak ellenálló fajták járványok idején kémiai növényvédelmet igényelnek. Az ellenálló képességért felelős, különböző eredetű gének halmozásával megelőzhető, hogy a kórokozók újabb, agresszívebb változata áttörje az új fajták ellenálló képességét.

A nemesítéshez szubtrópusi és kelet-ázsiai szőlőfajt, valamint az európai szőlő egy közép-ázsiai fajtáját használják fel.
Az intézet kutatásai világviszonylatban is élen járnak; az SZBI munkatársai fedezték fel a Kismis vatkana nevű, üzbég szőlőfajta ellenálló képességét a lisztharmattal szemben, tisztázták öröklődését, és elsőként használták fel a nemesítésben.
Az új fajták, amelyek a lisztharmat, a peronoszpóra mellett a szürkerothadással szemben is ellenállóak, illatban gazdag, finom savösszetételű, a hagyományos minőségi borszőlőfajtákra jellemző jegyeket mutatnak – mondta Kozma Pál.

A Pinot noir keresztezéséből származó kék szőlők esetében az ellenálló képesség mellett az volt a cél, hogy fűszeres, zamatban gazdag vörösborszőlőt állítsanak elő – tette hozzá az SZBI tanszékvezetője.