Egyre kevesebb hazai csemegeszőlőt találni a kínálatban, miközben pár év alatt mintegy másfélszeresére, 5000 tonnáról 7300 tonnára nőtt a szőlőimport Magyarországon – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legújabb közleményéből. Az import elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui.
Ennek oka, hogy miközben nő a kereslet, a hazai csemegeszőlő-termesztés folyamatosan visszaszorul: míg az 1970-es években 7500 hektáron még 68 ezer tonna termett, idén 1000 hektáron alig 10 ezer tonna.
A hazai termesztésű étkezési szőlők közül hagyományosan nagyon népszerű a chasselas, de emellett egyre jelentősebbek a tipikus csemegszőlőfajták, a fehérek közül elsősorban a korai érésű, nagy szemű arkadija vagy a szintén hazai nemesítésű Pannónia kincse és az Éva, a kékszőlők közül pedig a guzal kara és a Moldova.
A felmérések szerint a magyar fogyasztók átlagosan évente 2,5-3 kilogramm csemegeszőlőt esznek és elsősorban a magnélküli fajtákat keresik.
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
