Szőlő, bor ágazat: még nem látszik a fény az alagút végén

Ekképp értékelte a minap megtartott Egri Borvidéki Borversenyt Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia főtitkára. Megjegyezte ugyanakkor: bár az Egri Bikavér Superior-ök már a „helyükön vannak”, a szabályzaton mindenképpen érdemes lenne szigorítani.

– A pillanatnyi helyzet nem sok jóval kecsegtet, mélyreható változásokra van szükség. A jövedelmezőség messze nem kielégítő, egyre nő az import, miközben az export jó esetben is csak stagnál, de inkább visszaesik. Sajnos, még nem látjuk a fényt az alagút végén. Zilai Zoltán mindezt már a szőlő-bor ágazat tartós válsága kapcsán jelentette ki.

Szerinte a szakmának és az új kormányzatnak át kell tekintenie a teendőket, végiggondolva, hogy milyen jövőt szánna a gazdaság e szegmensének.
– Meggyőződésem, hogy nagy bűn lenne, ha ezt a kultúrát, az ebben rejlő potenciált nem használnánk ki jobban. Ám ez nem csak a kormányon múlik, a szakmának is akad dolga bőven – szögezte le a főtitkár, aki a lépéseket öt pontban foglalta össze.

Eszerint hatékonyabb, korszerűbb, magasabb szintű termelésre van szükség, amit átfogó ültetvényrekonstrukciókkal lehet-kell elérni. A szétaprózott tulajdonosi szerkezetből fakadó adottságok miatt elengedhetetlen, hogy pinceszövetkezetek jöjjenek létre; e téren kormányzati segítségre is számít Zilai. Harmadrészt az ágazathoz kötődő háttérintézményeket is rendbe kellene tenni, megszüntetve íly módon a párhuzamosságokat, illetve eltüntetve a még meglévő „fehér foltokat”.

A főtitkár szerint ugyancsak megkerülhetetlen a közösségi bormarketing ügye, amit – meggyőződése – a szakmának kellene kézben tartania. Végül pedig az oktatás-képzés, illetve a kutatás terén is rendet kell tenni. Ezzel összefüggésben Zilai Zoltán emlékeztetett: évente – a határon túli magyarlakta területeket is ideértve – alig száz új szakemberre van szüksége az ágazatnak. Ezzel szemben öt helyen is folyik szakképzés, de a rossz példák között említette meg az egri szőlészeti-borászati kutató sorsának alakulását is.