Román borpiac

Ennek a nagy mennyiségű bornak 70-75 %-a háztájiban termett szőlőből készült ún. „ asztali bor „ kategóriába esik. Romániában a belső fogyasztás 24 l bor / személy évente. Az ország 2009-ben 11.200 hektoliter bort exportált 1.490.0000 euro értékben, amely 8 %-al több, mint 2008-ban. Az exportált bor piaci ára 1-3 euro/ l  között volt minőségtől függően.
 
Románia 2009-ben 7000 hektoliter bort importált 2 millió euró értékben elsősorban Magyarországról, Spanyolországból és Franciaországból.
Romániában magyar borok kizárólag a nagykereskedelmi áruházakban (Metor, Selgros stb.) vannak jelen, elsősorban az Egri Bikavér, Tokaji aszu és a Tokaji szamorodni és a balatoni fehérborok találhatóak meg. Nagyon sok híres és jó minőségű vörös bor (pl. villányi vörösborok) nem találhatóak, pedig ezeknek lenne piaca az országban. A fogyasztói szokások változtak az utóbbi időben. Románia hagyományosan fehérbor termelő ország, de a vörösbor fogyasztás aránya nagyon megnőtt, főleg a fiatalabb generációk körében. Különösen a félédes vörösborok kedveltek, a románok ízlése korábban is a félédes, édes borok felé hajlott. Komoly konkurenciát jelent mind a román boroknak, mind az EU-ból érkező boroknak a jó minőségű moldáv borok, amelyek nagy mennyiségben vannak jelen a román piacon. Az Állami Borminősítő Intézet megállapította, hogy az utóbbi időben sokat változott a borok megjelenése, csomagolása és marketing-je, amely pozitívan befolyásolta a román borok exportját.
 
Ezzel párhuzamosan szigorították a borminősítést, komolyabb borversenyeket rendeznek, amelyek mind hozzájárultak a borpiac újbóli „ feléledésének „.
A kiemelten jó bortermő vidékek nyilvántartását is átdolgozták és bevezették a borminősítésben a bor „eredetének „ a vizsgálatát, ami azt jelenti, hogy azon borok, amelyek ezen a minősítésen átesnek, címkéjükön viselhetik az erről szóló igazoló bélyegzőt.
 
A nagyobb pincészetek komoly Sapard pénzekhez jutottak, amelyből kifolyólag technológiailag megújultak, a bor ágazat privatizációja során számtalan régi, hagyományos borászat külföldi vagy akár belföldi tulajdonba került, amely szintén kedvezően hatott a minőségre. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amely a mennyiségre helyezte a hangsúlyt, most inkább kevesebb, de jobb minőségű bort igyekeznek előállítani.