A brüsszeli jelkép hasonmását Kolop József szobrászművész a helyszínen formálja meg. A szokatlan mutatványra azért van szükség, mert az eredetinek, „fontos programjai miatt”, nem jut ideje ünnepi küldöttség karéjában tetszelegni, hiszen az elkövetkezendő hónapokban „magyar ruháit kell váltogatnia”.
Az avatási szertartás ahhoz a ritka lehetőséghez kapcsolódik, amelyet a Badacsony-térség kapott: Brüsszelben mutatkozhat be hat települése. Február 15-étől több mint egy hónapig Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Salföld és Szigliget teszi közszemlére szerencsés természeti adottságai és borkultúrája mellett megőrzött népi építészetét, művészeti értékeit, és néhány alkotót személyesen is megismertet a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet közönségével.
A Balaton festőjeként külföldön is ismert Egry József képei szolgáltatják a hátteret a kiállításhoz. A szemet gyönyörködtető Balaton-felvidéki és tóparti táj ugyanis számos művészt csábított arra, hogy ott telepedjen le. A Badacsony lábainál alkot például a Kossuth-díjas festőművész, Udvardi Erzsébet, vagy Somogyi Győző, aki a képzőművészeti tevékenység mellett hagyományőrző huszárcsapatot is szervezett maga köré.
Írók, építészek, színészek, táncosok, festők, szobrász- és fotóművészek ihletője ez a vidék, ahol bazaltból vannak az orgonák, kőtengerek bújnak meg a réteken, kolostor- és templomromok az erdőkben. Salföld határban őshonos állatokat tartanak a természetvédelmi majorban, rackajuhokat, komondorokat, bivalyokat, egész szürkemarha-csordát. Itt és Badacsonytördemicen mindmáig élnek az építészeti hagyományok. Káptalantóti szélén mangalica és kecskefarmon nevelik a haszonállatokat és készítik a húsárut, a tejterméket. Badacsony a boráról híres, Szigliget a váráról, Ábrahámhegy pedig arról, hogy a környék legjobb strandját mondhatja magáénak: hegyek óvják a szelektől, s a Káli-medencébe a Balatonba érkező Burnót patak homokfövenyt alakított ki a parton. Mindezt művészfotók és kisfilmek jóvoltából láthatja a brüsszeli közönség. 
A szervezők célja, hogy az egyhónapos bemutatkozás végeztével mind többen fogják úgy gondolni, ahogy Ranolder püspök vélte a XIX. században, Badacsonyban és környékén járva, hogy ez a világ egyik leggyönyörűbb vidéke. „idegen nemzetek utazói jönnek ide, hogy amikor már minden szépet láttak, minden szépséget itt együtt lássanak.”
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
