Az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. összesen mintegy 17, 1 milliárd forintos beruházással teljesen átalakítja és fejleszti a borászatot. Már elkészült az új palackozóüzem első üteme mintegy 3 milliárd forintból – ismertette Tombor András, a Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke sajtóbeszélgetésen csütörtökön.
Elmondta: 12,4 milliárd forint állami támogatást kaptak tőkeemelés és hitel formájában 2013-2015 között, ebből 4,5 milliárd forint a hitel. A cég talpra állításához még mintegy 15,5 milliárd forintra van szükség, 2019-re nyereséges, önfenntartó működést, osztalékfizetést terveznek. A társaság likviditási helyzete stabil. Közölte: a kormánynak 1-2 héten belül előterjesztik a cég 15,5 milliárdos költségigényére vonatkozó részletes ütemtervét.
Tájékoztatása szerint a 17,1 milliárd forintos beruházás nem tartalmazza a már mintegy 2,5 milliárd forintból megépült 66 ezer hektoliteres tartálycsarnokra kapott állami támogatást. A következő két évben a tartálycsarnokot további 44 ezer hektoliteres kapacitással bővítik.
Hozzátette: az idén 1077 hektárról vásároltak fel szőlőt, minden eddiginél magasabb, fajtától függően 140 és 400 forint közötti kilogrammonkénti áron. A felvásárlási árak 2012-t követően minden évben folyamatosan emelkedtek – jelezte.
Kiemelte: jövőre már januárban tervezik a felvásárlási árak meghirdetését, így a szeptemberben kezdődő szüret pontos szerződéses feltételei ismertek lesznek a termelők számára, akik ezzel tudnak előre tervezni.
A Tokaj Kereskedőház munkájába szeretnék bevonni a helyieket, ezért alakították ki a jól működő partnerséget, aminek szigorú feltételei működőképesek. Szeretnék azt, hogy a termelő partnereik tulajdonosok lehessenek a Zrt.-ben, jelenleg ennek a feltételein dolgoznak.
Az egységes palackcímkéket is magába foglaló teljes vállalati arculat 2016 tavaszára készül el, és névváltást is terveznek.
Balassa István szőlészeti igazgató az idei szüretet értékelve elmondta: kedvező évjárat lett, az elmúlt évek átlagánál valamivel kevesebbet, 75 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel. A felvásárolt szőlő 66 százaléka furmint, 21 százaléka hárslevelű, 10 százaléka muskotályos. Az idei év forró és száraz volt, a gombás betegségek elkerülték a szőlőt, de nem volt aszús évjárat.
Szappanos Péter, a Tokaj Kereskedőház nemrég kinevezett vezérigazgatója arról beszélt, hogy jelenleg az értékesítésre fókuszálnak. A világpiacon hatalmas a verseny a tradicionális és az új – Chile, Argentína – termőhelyek között is. A cél, hogy a Tokaji borvidék elfoglalja méltó helyét a világpiacon. A munkát a folyamatban lévő beruházások mellett kell végezniük – jelezte.
Lukácsy György, a cég szőlészeti szaktanácsadója a borvidéki integrációról elmondta: abban 3800 parcella van, 26 településen, 276 dűlőt érintve. A kereskedőház saját területe 55 hektár. Közölte: 2013-ban elkezdték a szőlőültetvények, termőhelyi adottságok állapotfelmérését, ami a bor és az alapanyag minőségének javítását célozza. A borvidéket 21. századi technológiával, mérték fel, a teljes borvidék komplex vizsgálata befejeződött, ebből előrejelzéseket lehet készíteni és a teljes digitális rendszer folyamatosan frissül majd – mondta.
(Forrás: MTI)
_1.jpg "Must, verjus, szőlőlé – a szőlő alkohol nélkül")
